A 2010-es kormányváltást követően tett ígéretek nyomán idén tényleg megkezdi a kormány a ppp-beruházásban épült létesítmények szerződéseinek kiváltását. Ez a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón derült, amelyen részt vett Hegmanné Nemes Sára, az NFM vagyonpolitikáért felelős államtitkára, és amelyen további fejlesztéspolitikai döntéseket is bejelentettek.
Első körben uszodákat és tornatermeket vesznek ki a rendszerből, összesen több mint harminc beruházásból kiváltásáról született kormánydöntés. Ezzel a lépéssel az önkormányzatok kanak segítséget a kormánytól, ennek kerete 15 milliárd forint lesz (tavaly nyáron még egy olyan rendelet született, amelyben 200 milliárdot szántak a ppp-k felmondására, részben az államosított nyugdíjvagyonból).
Az államtitkár közölte: a ppp-konstrukcióból való kilépéshez a szükséges előkészületek megtörténtek: a 34 sportlétesítmény jogi és műszaki felülvizsgálatát a tárca elvégezte, a vonatkozó tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. A cél, hogy a rendelkezésre álló forrásból minél több szerződés lezárható legyen, ezért ahol lehetséges, a lejárt pénzintézeti követelések megvásárlásával oldja meg az állam a ppp-s tornatermek ügyét.
A kabinet eredetileg már 2011-ben is tervezte, hogy egyes ppp-s konstrukciókat állami kézbe tesz át, de ezt eddig nem lépték meg. 2010-ben csak annyi történt, hogy leállítottak előkészítés alatt álló beruházásokat, majd megindultak a felülvizsgálatok. A múlt év végén még úgy tűnt, hogy erre idén sem lesz pénz,
A ppp-beruházások olyan projektek, amikor egy kivitelezést nem a közszféra – az állam vagy az önkormányzatok – költségvetéséből, hanem magáncégek forrásaiból finanszíroznak. Az építés után, az üzemeltetés első 20-30 éves időszakában a közszereplő úgynevezett rendelkezésre állási díjat fizet a beruházó-üzemeltetőnek – ebben fizeti ki az építés költségeit is –, majd a létesítmény a köz tulajdonába kerül át.
A rendszert még az első Orbán-kormány idején alkalmazták először Magyarországon, de tömegessé a 2000-es évek második felében vált. Az állam 2002 és 2010 között nagyjából száz PPP-szerződést kötött különféle befektetőkkel. Az NFM államtitkára még tavaly azt mondta: a szerződések gyakran durván megsértették a közbeszerzés szabályait, és sokszor háttérbe szorították a közérdeket.
Az idei költségvetésben az NFM idén februári tájékoztatása szerint 120 milliárd forint szerepel rendelkezésre állási díjakra. A minisztérium akkor azt közölte: „ppp-szerződések megszüntetésére költségvetési forrás az idei évben nem áll rendelkezésre”. Az összes ppp-beruházás értéke több mint 3000 milliárd forint, értékben ennek nagy része a néhány autópálya-szerződésben jelenik meg.
A mai kormánydöntésen elfogadott egyéb fejlesztéspolitikai intézkedések egyike az, hogy miután az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatban a legnagyobb probléma az önerő hiánya, ezért a kormány egy 50 milliárdos önerőalapot hoz létre. A másik lépés, hogy az uniós pénzből megvalósuló fejlesztés kivitelezésében és végrehajtásában részt vevő cégeknek 30 százalékos előlegnyújtási kedvezményt ad a kormány, a harmadik pedig az, hogy létrehozák a nemzeti fejlesztéspolitikai kabinetet, amely vezetője a miniszterelnök, tagjai a fejlesztési és gazdasági miniszterek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
