Templomokat osztana a Fidesz

Templomokat, parókiákat, közösségi házakat adna vissza egyházak tulajdonába a Fidesz, az erről szóló képviselői indítványt pénteken nyújtották be a parlamentnek, hétfőn pedig már szavazhatnak is róla. Ha a képviselők rábólintanak a fideszes György István által jegyzett javaslatra, a kijelölt ingatlanok újra az egyházakhoz kerülhetnek, az erről szóló szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.

Az MNV-nek nem lesz könnyű dolga, a felsorolt tizenhárom szervezet között ugyanis több olyan is akad, amely a fellelhető céginformációk és egyházi nyilvántartások alapján nem minősülnek önálló jogi személynek. A törvényjavaslat új tulajdonosként több esetben ugyanis konkrét katolikus plébániákat ad meg, köztük olyanokat, akik jogi értelemben nem önállóak, így egyelőre nem világos, kivel köt ténylegesen szerződést a vagyonkezelő, ki gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat a jövőben.

Igaz, az új helyzet aligha lesz majd kaotikusabb, mint az eddigi, a javaslatban ugyanis olyan ingatlanok is szerepelnek, amelyekről az illetékes plébániáknak fogalma sem volt, hogy eddig nem hozzájuk tartozott - katolikus kápolnák, templomok - azt az 1950-es évek államosítása után is folyamatosan, megszakítás nélkül használták.

Azt sem tudták, hogy nem az övék

Ilyen például egy harmadik kerületi, Dévai Bíró Mátyás téri ingatlan, amelyet az Óbudai Evangélikus Egyházközség kapna meg, és egy XIII. kerületi Kassák Lajos utcai ingatlan, amely az Angyalföldi Evangélikus Egyházközséghez kerül.

Jelenleg az állam tulajdonában van a budapesti, XVIII. kerületi, Margó Tivadar utcai kápolna is, amelyet a Budapest-Szentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébániának adnának, valamint a III . kerületi, Vendel utcai kápolna, amelynek - legalábbis a képviselői beadvány szerint - a Békásmegyeri Szent József Plébánia lesz majd a tulajdonosa. Visegrádon a Keresztelő Szent János Plébánia kaphat vissza ingatlant, Tatabányán pedig egy a Május 1. parkban található kápolnát kap meg a Székesfehérvári Egyházmegye hitéleti és közösségi célokra.

Hitéleti, oktatási, kulturális célokra a Zirci Ciszterci Apátsághoz kerülhet egy pécsi ingatlan, amely az államosítás előtt is hozzá tartozott, az épület eddig az apátság Nagy Lajos Gimnáziumának oktatóit szállásolta el, valamint a cserkészcsapat tartotta itt a gyűléseit. A pécsi ingatlan műszakilag leromlott állapotban van, jelenleg bérlők laknak benne, de ők a tulajdonosváltás után is ott maradhatnak.

Kórházi épület a miskolciaknak

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház területén lévő két szintes épületet is megkaphat a Miskolci Apostoli Exarchátus hitéleti és közösségi célokra, a törvényjavaslatban megadott szervezet neve és címe azonban pontatlannak tűnik, a nyilvántartásban Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exachátus néven szerepelnek. Az épület korábban koraszülött osztályként működött, azt követően üresen állt. Az Exarchátus 2009-től bölcsődét és óvodát működtet az épület-szárnyban, ahol a kórházi dolgozók gyermekeinek napközbeni ellátása folyik. A kórházat azután adják oda ingyen az egyháznak, hogy a kórház épületegyüttesének tulajdonjoga átkerült az államhoz.

Épületet kap az államtól Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség is, a VIII. kerületi Bezerédi utca 17. szám alatti ingatlan kerülhet hozzájuk. A ház valamikor óvodaként működött, a törvényjavaslat indoklása szerint "átadása Lungo Drom céljára mindenképpen
indokolt".

Reformátusok, unitáriusok

Nem maradnak ki az ingatlanosztásból a reformátusok sem, a XI . kerületi, Tas vezér úti ingatlant kapják meg, azt a Magyarországi Református Egyház 1992 .óta használja, mivel az ingatlan a háborút követően a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet birtokában volt így ezen tulajdon kártalanítására a törvény nem adott lehetőséget. "Az ingatlan adakozásból egyházi célra épült, így méltányos annak átadása a használó egyház részére, amelynek kezelői joga már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba" - áll a törvényjavaslatban.

Az állam tulajdonában levő XVIII . kerület, 665-ik utcai épületet a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének adják, a görög katolikusok pedig még egy kislétai templomot is visszakapnak. "A templomot folyamatosan, megszakítás nélkül használta eddig is az egyházközség,  az 1950-es években államosításra került az ingatlan 1/5 tulajdoni hányada .
Az egyházközségnek nem is volt tudomása az államosításról" - áll a képviselői beadvány indoklásában.