Így teljesültek a kormány tervei

A kormány benyújtotta Magyarország 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. "Az adósságválság hazánkra átgyűrűző hatása ellenére a kormány 2011-ben is eredményesen tudta folytatni az örökölt strukturális problémák megoldását, az állami intézmények korábbi pazarló gazdálkodásának korlátozását, az államadósság rátájának csökkentését és a munkaerő-piaci aktivitás növelését" - összegezte a zárszámadást Matolcsy György minisztériuma.

A nemzetgazdasági tárca szerint "a kedvezőtlen külső hatások ellenére a gazdasági teljesítmény tovább javult, az uniós módszertan szerint jelentős többlettel zárt a költségvetés, mindeközben az adó- és járulékrendszer változásai elősegítették a foglalkoztatottság növekedését. A nettó átlagkeresetek 9,9 százalékkal emelkedtek, a keresetek vásárlóértéke pedig 5,8 százalékkal nőtt egy év alatt".

A törvényjavaslat 123 oldalas általános indoklásában kifejtik, a háztartások magas devizaadóssága sérülékennyé tette az egész magyar gazdaságot, ezért a kormány döntött a végtörlesztés lehetőségéről és megállapodást kötött a bankszövetséggel, az átfogó program "az összes devizahiteles számára jelentős segítséget kínált."

Nagyobb volt az szja-bevétel a vártnál

Az indoklásból kiderül, a tavalyi költségvetés 1363 milliárd forint személyi jövedelemadó-bevétellel számolt, ennél azonban több folyt be a kasszába, nettó 1382,8 milliárd forint. Elszámolta magát a kormány az egyéb lakossági adóbefizetéseknél, ezen a címen ugyanis csak 179,7 millió forint jött be, holott eredetileg 300 milliót terveztek. Ez többek közt abból fakadt, hogy a vártnál többen kezdtek adómentes pálinkafőzésbe, adómentes határ felett kevesen főztek.

Tavaly áfából 2219,5 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek, 336,5 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyire a kormány eredetileg számított. Jövedéki adóból 875,1 milliárd forint folyt be, a teljesítés az éves előirányzattól 6 milliárd forinttal elmaradt. A bevételek legnagyobb hányadát – mintegy 57 százalékát – az üzemanyagokból befolyó adó jelenti, ez 501 milliárd forint volt tavaly. Jelentős tétel a dohánytermékek jövedéki adója is, ez 287,2 milliárd forintot tett ki.

A szeszesitalok és egyéb termékek a jövedékiadó-bevételek 86,9 milliárd forintot hoztak a konyhára.

Túltervezte magát a kormány

A javaslat indoklásából kiderül, társasági adóból először 372 milliárdot várt a kormány, később ezt 288 milliárdra módosították, végül 316,6 milliárd folyt be. Hitelintézeti járadék címen 10,8 milliárd forint bevételt terveztek, de itt is kevesebb, 9,4 milliárd folyt be. A cégautóadóból a központi költségvetésnek 25,3 milliárd forint bevétele keletkezett, ezzel a terv 90 százalékban teljesült.

Kevesebb jött be a Robin Hood-adó néven elhíresült, energiaellátók jövedelemadójából is, a kormány 20 milliárd forintot számolt, végül csak 16,9 milliárd forint jött be, mivel az ágazati különadó rontotta a cégek eredményét. Energiaadó címén 17,3 milliárd forintot szedtek be, 1,7 százalélkkal többet, mint vártak. Jóval több jött be bányajáradékból, 111,5 milliárd a tervezett 88 milliárd helyett. Az egyes ágazatokat terhelő különadóból a központi költségvetésnek 171,9 milliárd forint bevétele keletkezett, túlteljesítve a tervet. Ez annak köszönhető, hogy több adózó 2010-ben nem fizette meg határidőre az adót, illetve részletfizetést
kért, befizetéseik 2011-ben folytak be a kasszába.

Az egyszerűsített vállalkozói adóból 196,1 milliárd forintot irányoztak elő, később ezt 180,1 milliárd forintra módosították, de még így is felülbecsülték a befolyó összeget, a tényleges költségvetési bevétel csak 172,3 milliárd forint lett. A kormány a zárszámadás szövegében elismeri, az előzetes számítások felülbecsülték az evát fizető cégek számát, az eva kulcsának korábbi emelése miatt sokan elhagyták ezt az adónemet.

Jól számolták a játékadót

A környezetterhelési díj címén 6,8 milliárd forint volt a befizetés, amelyből mindössze 0,5 milliárd forint visszatérítés történt, ezáltal a pénzforgalmi bevétel 6,3 milliárd forint lett, amely az éves előirányzatnak mindössze 65,9 százaléka.  Pontosabban sikerült tervezni a játékadó-bevételeket, a központi költségvetésnek 51,6 milliárd forint bevétele keletkezett, ezzel a cél 100,6 százalékban teljesült. Bár a pénznyerő automaták után fizetendő tételes adó összegének év végi rendkívüli emelkedése sokak kedvét elvette az üzemeltetéstől, a nyerőgépek harmadát tovább üzemeltették, fizetve a megemlekedett terheket.

A regisztrációs adóból  34,5 milliárd forint, a népegészségügyi termékadóból, az úgynevezett chips-adóból pedig 3,3 milliárd forint folyt be. Az illetékbefizetésekből a központi költségvetésnek 75,3 milliárd forint bevétele származott, ami az előirányzathoz (81,9 milliárd forint) viszonyítva 6,6 milliárd forint elmaradást mutatott. Ez összefüggésben van egyrészt az ingatlanforgalom, illetve az
ingatlanárak csökkenésével, másrészt az alacsonyabb fizetési hajlandósággal.

Rendvédlem, közoktatás

Az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya 19,1 százalékot tett ki. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások 13,9 százalékot jelentettek, növekedtek a törvényhozó és végrehajtó szervekre, valamint a pénzügyi és
költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek. 2011-ben védelemre az államháztartás összes kiadásán belül 1,6 százalékot fordított a költségvetés. A rendvédelem és közbiztonság javítása, a szervezett bűnözés megfékezése a 2011. évi államháztartási kiadások 3,7 százalékát tette ki.

Oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra az államháztartás kiadásainak 57,6 százalékát fordították. Az oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek aránya a kiadások 10,8 százalékát tette ki. Az egészségügy területén az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére az államháztartási kiadások 8,8 százalékát fordította a költségvetés. A társadalombiztosítási és jóléti funkción belül a nyugellátások mértéke csökkent az előző évihez képest, a kiadások 19,5 százalékát tette ki.