Rohan bele az újabb pofonba Matolcsy

Jövő héten újra ülésezni kezd a parlament, az őszi viták egyik központi témája a 2013-as költségvetés lesz. Bár a költségvetés fő számait rendhagyó módon már a nyári szabadság előtt elfogadták, ez azonban nem javított a tervezési folyamat minőségén, a pesszimistább szakértők szerint a büdzsében körülbelül 400-500 milliárdos lyuk tátong. Bár korábban úgy tűnt, a nemzetgazdasági tárca hajlik rá, hogy a kifogásolt részeket átírja a költségvetésben, ez végül mégsem történt meg.

A tervezet főleg az adóbevételek oldalán nem megalapozott, a kormány néhány tételt jelentősen felülbecsül. Így például 160 milliárdos többletet vár az adóbeszedés hatékonyságának növekedéséből és olyan adónemekkel is számol – például az MNB tranzakciós adójával –, amelyek kapcsán az EU és az IMF kimondottan rosszallását fejezte ki, a jegybanki adó miatt például az Európai Bizottság is vizsgálódik.

Ennek ellenére kalkulálnak a nemzetközi szervezetektől felvett hitel pozitív hatásaival is, év végére már 266 forintos euróárfolyamra, és a hozamok 200 százalékpontos csökkenésére számítanak, a megállapodást novemberre várják.

Így biztosan nem megy át

Jelenlegi formájában, kiegészítő intézkedések nélkül aligha fogadják el a költségvetést, az ugyanis lényegében azt jelentené, hogy hagyjuk elszállni a büdzsé hiányát, lemondunk az EU és IMF pénzéről, az erősebb forintról, a befektetők bizalmáról, az olcsóbb finanszírozásról. Mindez azonban jobban visszavetné a gazdasági növekedést, mint amennyit a kormány munkahelyvédelmi tervében megfogalmazott adócsökkentés lökne rajta.

A Költségvetési Tanács (KT) a költségvetés kapcsán  pótlólagos információkat kért a kormánytól, a minisztérium választát azonban sem az NGM, sem a KT nem hozta nyilvánosságra. A tíz oldalas dokumentumot végül az átlátszó.hu segítségével a Költségvetési Felelősségi Intézet szerezte meg.

Nem tágít a tárca

Ebből kiderül, az utolsó pillanatban bedobott akcióterv 300 milliárd forintba kerül, a csomagból 270 milliárdnyi lazítás a versenyszférában valósul meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ennek hatására a háztartások rendelkezésre álló jövedelme 220 milliárd forinttal emelkedik, fogyasztásuk 193 milliárd forinttal bővül, mintegy 80 milliárd forintnyi többlet adóbevételt generálva. A minisztérium szerint a kiesést tovább csökkenti 30 milliárddal, hogy a kedvezményekben a helyi és központi költségvetési szervek is részesülnek.

A minisztériumi válasz beszámol azokról a számításokról is, mekkora bevétel várható a MNB  megadóztatásából. Eszerint a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki kötvény és az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét után 116 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket vár a tárca. „Az MNB saját jogkörében eljárva, önállóan dönthet arról, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket áthárítja-e partnerkörére" – hangsúlyozza az NGM.

A minisztériumi anyag a tranzakciós adó kapcsán azt is taglalja, az egyes tranzakciótípusokból mekkora bevétel folyhat be. Az összesített táblázatból kiderül, az átutalások, készpénzfelvétel, bankkártyás fizetés és postai befizetések után befolyó illetékbevétel mellett a valutaváltók befizetéseire is számít a kormány, 3 milliárd forint értékben. A Magyar Államkincstártól mintegy 10,3 milliárd forintos tranzakciós illetékbevételre számítanak a korábbi 120 milliárd helyett.

Nem csak az akcióterv problémás

Amíg a kormány számol az MNB megadóztatásával, addig a Költségvetési Tanács is kalkulál a bevétellel, a Nemzeti Adó és Vámhivatal hatékonyságnövelésétől várt plusz 160 milliárd megalapozottságát azonban még múlt héten is firtatta a KT elnöke, újabb információkat kértek az NGM-től. Egyelőre nem látni azokat az új intézkedéseket, aminek a hatására az adóhivatal teljesítménye ilyen mértékben növekedni tudna.

De nem csak a 300 milliárdos akcióterv lékelte meg a korábbi terveket, a kormány 1,6 százalékos GDP-növekedésre alapozza a költségvetést, ez azonban túl optimista, a vártnál kisebb fogyasztás és kisebb export mellett az adóbevételek jelentősen elmaradhatnak a tervektől.

Problémás a kormány terve az e-útdíj kapcsán is, 75 milliárd bevételre számít a jövő júliusban bevezetendő renedszertől, a tervezetben a megvalósítás költségeivel azonban nem számolnak. Kockázatot jelent mindemellett az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentéséről szóló terv is, ez akár további 60 milliárd forintos kiesést okozhat.

Ha csak a legnyilvánvalóbb kockázatokkal számolunk, a kormány által tervezett GDP-arányos 2,2 százalékos jövő évi hiány 3,8-4,2 százalékosra nő. Ezzel azonban ismét elbukunk abban a régi – és Matolcsy Györgyék által eddig sikeresnek mondott – küzdelemben, amelyet azért folytatunk, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.