Nehezen tanul nyelveket az adóhatóság

Ettől az évtől egy jogszabály-módosítás alapján a magyar mellett az angol, a német és a francia nyelvű iratokat is elfogadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrzés során,írja a Napi Gazdaság. Fordítást csak más nyelvek esetén kérhetnek a revizorok. Egyes adónemek külön szabályai is bevezették e három idegen nyelven íródott iratok fordítás nélküli elfogadását.

Az áfatörvényben ellenben benne maradt az a szabály, hogy ha egy külföldi akar Magyarországról áfát visszaigényelni, akkor az információkat magyar vagy angol nyelven kell megadnia. Ide tartoznak azok az esetek, amikor például a külföldi cég egy magyar szakmai konferencián vesz részt, és a belépő áfatartalmát vagy az üzleti út során felmerült költségek (szállás, autóbérlés) áfáját igényli vissza. Sok esetben azonban tényleges eszköz- vagy szolgáltatásvásárlás során hárítanak át magyar áfát külföldi cégre.

Így a lap szerint két eset van: egyrészt magyar cégek adóhatósági ellenőrzései, ahol már az angol, német és francia nyelvű szerződések is elfogadhatóak fordítás nélkül; másrészt külföldi cégek magyar áfa-visszatérítési eljárásai, ahol csak magyar vagy angol nyelvű szerződést fogad el az adóhatóság.

Dr. Kovács Zsolt, a KPMG menedzsere a lapban azt írja, munkájuk során így került hozzánk egy friss NAV-határozat, ahol ezt a jogszabály adta lehetőséget a hatóság ki is használta. A kifejezetten külföldiek ügyeit intéző osztály többek között azzal indokolta az áfakiutalási kérelem elutasítását, hogy a döntéshez további adatra volt szüksége, és ezért bekérte az ügyletről szóló szerződést, de azt az adózó német nyelven küldte be, így az alábbi döntés született: mivel "a megküldött szerződés német nyelvű, ezért a tájékoztatásommal egyezően a megküldött iratot érdemben nem értékelem a döntésem meghozatala során".

A konkrét ügy konklúziója: magyar adózó ellenőrzés során mutathat be német vagy francia iratokat, azt a revízió köteles elfogadni, de külföldi áfa-visszaigénylés során külföldi adózó csak magyarul vagy angolul adhat be iratot. Szerencsére a magyar cégeknek sok gazdasági kapcsolata van osztrák és német gazdálkodókkal, ugyanakkor az említett anomália pont a német nyelvterületen működő partnereink ügyeit érinti kedvezőtlenül.

A konkrét ügy kapcsán a fellebbezési eljárásban fog kiderülni, hogy egyedi hatósági "túlkapásról" van-e szó, avagy a felettes szerv is hasonlóan szigorú jogszabály-értelmezési gyakorlatot fog követni. A kérdést Kovács szerint az Országgyűlés tudná egyértelműen rendezni, úgy, hogy a vonatkozó áfás szabályozást is kiegészíti a német és a francia nyelvvel. Ezzel persze a konkrét vállalkozás többletkiadásai - úgymint fordítási, fellebbezési és adótanácsadói díjak - ugyan nem térülnek meg, de bízunk benne, hogy a jogalkotó észleli a nyilvánvaló joghézagot, és a hasonló esetek elkerülhetővé válnak a jövőben.