Hadd vigyék csődbe az állami céget
Jelenleg nem kaphat adószámot, és így nem működhet az a gazdasági társaság, amelynek a vezető tisztviselője korábban - egy másik társaságnál - jelentős adó- és vámtartozást halmozott fel. Ez 180 napon át fennálló 15 millió forintos tartozást jelent, kivéve a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégeket, ahol a felhalmozott köztartozás 30 millió forint lehet. Szintén kizárja az adószám kiadását az, ha az új cég 50 százalék feletti tulajdonosa halmozott fel hasonló nagyságú köztartozást.
Az állami cégekhez jöhessenek a felszámolás bajnokai is
Lázár törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy ha többségi állami tulajdonú cég vezető tisztségviselőjének - illetve többségi tulajdonjoggal rendelkező tagjának (tulajdonosának) - köztartozása miatt nem kaphat adószámot a társaság, akkor az illető személy 8 napon belül kérhesse az adóhatóságtól határozata megváltoztatását. Az adóhatóság visszavonja az adószám kiadását megtagadó határozatát, és kiadja az adószámot.
Emellett a hatályos szabályok szerint, aki felszámolásba vitt korábban egy céget, azt a bíróság eltiltja attól, hogy öt évig vezető tisztségviselő, vagy pedig többségi tulajdonos legyen másik cégben. A javaslat szerint ezt a szabályt sem kell alkalmazni az állami cégekre. Lázár javaslatában kéri, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehessen az esetleges új jogszabályt.
Tulajdonképpen fel sem merülhet csalárd szándék
Lázár János a törvényjavaslat indoklásában azzal érvel, hogy a jogalkotó célja a csalárd cégalapítás megakadályozása volt. Márpedig az államnál az ilyen szándék "fel sem merülhet", így azt ki kell venni a vonatkozó szabályok alól.
Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló MNV sem tudná a feladatait ellátni. Így nem szerezhetne gazdasági társaságban 50 százalék feletti tulajdoni hányadot, illetve nem vehetné közvetlen kezelésbe - jelenleg a vagyonkezelésében lévő - gazdasági társaság többségi részesedését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
