Bárcsak visszahozhatnánk a vámokat

Tíz év alatt a felére csökkent a magyarországi málnaültetvények mérete, de a többi bogyós gyümölcs, így a ribiszke, a szeder és az egres is eltűnőben van a hazai földekről, a háttérben részben a szerb vámmentes behozatal állhat.

Ilyen klímával egyszerűen nem lehet versenyezni

A Magyar Nemzetnek Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elnöke panaszkodott: az uniós csatlakozás mellett a közösség és a harmadik országok, főként Szerbia vámmentes kereskedelme lehetetlenítette el a magyarországi bogyósgyümölcs-termesztést. Az ágazatban a nagy termésátlagokhoz a magyarországinál páradúsabb és hűvösebb klímára van szükség - tette hozzá.

A szervezet adatai szerint 2011-ben málnát az elmúlt tíz éves átlagánál 44 százalékkal kisebb területen termesztettek, a termés mindössze 2,1 ezer tonna volt, szemben a 2001-es 14,4 ezer tonnával, és hasonló a helyzet a szederrel is. Ribiszkéből és egresből tavaly a tízéves átlag kevesebb mint 60 százalékát termelték meg.

Ötletekből nincs hiány

Mártonffy Béla az emlékezetes dinnyekartellnél is bábáskodott, sőt utána is fontos és jó ötletnek tartotta. "Ami nagyon fontos, a termelői ár is stabilizálódott. Ezt korábban az áruházláncok korai akciói igencsak leverték, ami miatt a dinnye jövedelmezősége számos termelő esetében mínuszba ment át.-mondta a kartellről.

A Fruitveb elnöke pár napja pedig amellett érvelt, hogy mindenkinek az lenne a legjobb, pontosabban 20 milliárdos pluszbevételt hozna az államnak is, és termelők is biztosan versenyképesebbek lennének, ha a zöldségek és a gyümölcsök áfáját a jelenlegi 27 százalékról 7-10 százalékra csökkentenék.