Mit is írt a kormány az IMF-nek?

Közérdekű adatkéréssel fordult egy munkatársunk Varga Mihály IMF-ügyi tárca nélküli miniszterhez, a nemzetközi szervezetekkel folyó hiteltárgyalásunk főtárgyalójához, amiben azt kérte: a kormány hozza nyilvánosságra a hazánkkal folytatott hiteltárgyalásokon részt vevő nemzetközi szervezeteknek – a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak – e héten elküldött levelét. A levéllel a magyar kormány azokra az észrevételekre reagált, amelyeket a hiteltárgyalások első, júliusi fordulójának lezárását követően, egy július végi levélben tett az IMF és az EB.

A kormány azt a levelet is titokban tartotta, de az – illetve egy másik, augusztus végi, a magyar kormány által szintén titkosan kezelt brüsszeli dokumentum – alapján szeptember elején egy Magyar Nemzet-cikk, majd Orbán Viktor miniszterelnök facebookos bejegyzése is szinte halállistának állította be a nemzetközi szervezetek követeléseit. A kormányfő erre hivatkozva úgy fogalmazott, hogy „ezen az áron” – egyebek mellett a nyugdíjcsökkentés árán, az szja emelése árán, ingatlanadó árán és a családi pótlékok befagyasztása árán –, „így nem” kell a kormánynak a hitelmegállapodás.

A két levelet az Index megszerezte – az azokról írt cikkeinket itt és itt olvashatja –, és azokból kiderült, hogy a nemzetközi szervezetek követeléseiről megjelent miniszterelnöki szavak és lapinformációk korántsem voltak igaza. Sem nyugdíjcsökkentésről, sem ingatlanadóról, sem szja-emelésről nem írt egyik dokumentum sem – sőt, az egyik az alacsony keresetűek szja-cskkentését nevezte volna szerencsésnek –, de a családtámogatásokról is csak átfogóan, és csak az egyik levélben volt szó, a befagyasztást, csökkentést nem említettek. Igaz, Varga Mihály erre hétfőn egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy úgy emlékszik: a tárgyalásokon ezek felmerültek, és az lenne a meglepő, ha a korábbi IMF-tárgyalások alapján ezeket nem dobnák be a nemzetközi szervezetek. Arról nem beszélt, hogy akkor ezek miért nem szerepeltek a levelekben.

Ezek után különösen érdekesnek tűnik, hogy mi lehet a magyar kormány válaszában. Az elmúlt napokban Varga Mihály ugyan többször is beszélt a levélről, de részleteket nemigen árult el. Vasárnap azt mondta: az nem tartalmaz a nyugdíjak vagy jövedelmek csökkentésére vonatkozó terveket, és a kormány nem támogatna új ingatlanadó elfogadására vonatkozó javaslatot sem, másnap azt: egyebek mellett az önkormányzatok gazdálkodását, adózás részleteit érintő konkrét javaslatokat tesznek.

A kormány feltehetően komoly vállalásokat tett a levélben, amit szerdán küldtek el, és amit már megkaptak és tanulmányoznak a nemzetközi szervezetek, mielőtt megmondanák, mikor folytatódhat a hiteltárgyalás. Ez egyrészt amiatt valószínűsíthető, mert a bizonytalan jövőbe tolták a 2013-as költségvetésről már most hétfőre tervezett zárószavazást, és törvénymódosítást nyújtottak be, hogy a nyáron elfogadott főszámokat is felülírják, vagyis kidobhassák mindazt, amit nyáron csináltak. Másrészt pedig amiatt, mert a költségvetés eddigi változatában akár 500-600 milliárdos lyuk is tátonghat, amit most már nem lehet tovább takargatni.

A közérdekű adatkérést csütörtökön küldte el munkatársunk e-mailben, pénteken pedig tértivevényes postai levélben Varga Mihály tárca nélküli miniszter hivatalához. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében a levél átvételétől számított 15 napon belül kell eleget tenni a munkatársunk kérésének. Ha ez nem történik meg – mert például a kormány azzal érvel, hogy a dokumentum a hiteltárgyalás döntéshozatali eljárásának részét képezi, ezért titkos –, a törvény szerint akár bíróságon is kérhető a levél nyilvánosságra hozatala. A levél esetleges titkosan kezelését ebben az esetben azért is nehéz indokolni, hiszen a tárgyalási pozíciót nem rontja – ugyanis éppen a kormány tárgyalópartnerei azok, akik már ismerhetik annak tartalmát.

Azonban lehet bízni abban, hogy a kormány nem utasítja vissza az adatigénylést. Hiszen például Varga Mihály korábban arról beszélt: „Magyarország [...] rászorul a nemzetközi intézmények hiteleire, ugyanakkor közös érdek, hogy ez a hitelfelvétel átláthatóan, mindenki számára követhető módon menjen végbe”. És szerencsére ugyanígy gondolja ezt Szijjártó Péter is, aki szerint a kormány „nem teheti meg az emberekkel, hogy eltitkolja az IMF feltételeit”.

Legalábbis 2008-ban így gondolták.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!