És végül csak kidobjuk a költségvetést

A hét fő gazdasági esménye nálunk mindenképp az volt, hogy az IMF kedvéért már nyáron megszavazott példamutató költségvetésünket most az IMF-tárgyalások kedvéért teljesen átírhatjuk. Az új költségvetés elfogadását „őszinte elkötelezettségünk jeleként” bizonytalan időre toltuk ki.

Már a júniusban beadott tervezetet is módosító javaslatok sora írta keresztül-kasul, a különféle politikai, ágazati, minisztériumi lobbik érezhetően működésbe léptek: a tervezethez 316 módosító indítvány érkezett, majd az utolsó pillanatban a nemzetgazdasági tárca is jócskán átszabta azt. Az igazi problémát azonban nem is a módosítók százai jelentették, hanem az, amitől az kételkedők féltek: a kormánynak minden gazdaságkutatónál és nemzetközi szervezetnél derűsebb képe volt és van a jövőről.

Úgy tűnik azonban, hogy eddig tarthattuk meg a kiugróan optimista terveinket, miután nagyon úgy néz ki, hogy az IMF egyszerűen nem hiszi el ezeket (mint ahogy egyébként már a Költségvetési Tanács sem). Pontosabban londoni elemzők szerint a költségvetés bevételei tűnnek megalapozatlannak, illetve a növekedési várakozásaink és a 300 milliárdos munkahelyvédelmi terv fedezete is indokolhatatlan a Valutaalapnak.

Varga Mihály levelét megírta

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy 400-600 milliárdos lyuk tátong a költségvetésben, ezt valahogyan be kell tömni az IMF-hitelhez. Mégpedig úgy, hogy a nemzetközi szervezetek hallani sem akarnak sem újabb különadókról, sem MNB-adóhoz hasonló trükközésről, és vélhetőleg kétkedve fogadják azt is, hogy több mint százmilliárdot hozhat majd a minden korábbinál hatékonyabb adóbeszedés.

Ezért a kormány a számára legvállalhatóbb megoldásokról írt levelet az IMF-nek szerdán, Varga Mihály azt is elárulta, hogy két-három évre szóló, 12-15 milliárd eurós elővigyázatossági keretet kértünk. Azt is nyilvánosságra hozták, hogy ebben kiadási oldalon legfőképp a közszféra jelentős megkurtítását erőltetnék, másrészről a már bevált gyakorlat szerint „keresnének olyan szereplőt”, akinek a megadóztatásával bejöhetne még pluszpénz.

Varga szerint azért tikos a levél teljes tartalma, mert nem lehet a magyar fél tárgyaló pozícióját rontani azzal, hogy folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot. Mindenesetre az Index egy munkatársa közérdekű adatként kikérte a levelet.

A levél kapcsán Varga Mihálynak egyébként sikerült nevettetnie is. Amikor ugyanis arról beszélt a hazai fogyasztás feltételezett növekedése mentén, hogy „előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előtt-utóbb lehet, hogy a tévét is ki kell cserélni”, órákon belül beindultak az internetes tréfamesterek, és ismert mém lett a dologból.

Egyre kevesebben dolgozunk

A héten kikerült legfrissebb kereseti és foglalkoztatási adatokból kiderült, hogy 23 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon, mitn egy évvel korábban, pedig ebbe belszámolták a 83 ezer közmunkást is. A bruttó keresetek családi kedvezmények nélkül 2 százalékkal növekedtek, így az átlagos magyar dolgozó havi nettó 143 ezer forintból él meg. Ez egyébként globális szinten is azt jelenti, hogy nagyon olcsón adjuk a munkaidőnket.Augusztusban egyébként az infláció 6 százalék volt, a megtakarítások pedig gyakorlatilag leálltak, a gáz pedig hiába lett olcsóbb, nem csökken az ára.

A héten megjelent felmérésekből emellett azt is megtudhattuk, hogy a magyar családok felének nincsen autója, különösen a diplomások tartanak kevésbé kocsit, miközben a munkavállalók harmad túlképzettnek tartja magát, és még a biztosítók és brókerek is rosszabul élnek, mint négy éve, pedig a PSZÁF szerint a Raiffeisen és az AXA Bank még át is verte az ügyfeleit, csakúgy, mint a Holiday Club. Mindemellett amíg nem kezdenek el költekezni a németek, addig az autógyártás sem pörög nálunk úgy mint korábban.

Ráadásul újra buktunk az unióval szemben is, miután jogtalanul vett igénybe a magyar állam uniós támogatást két nagy projektnél. Pontosabban az áfát is költségként számoltuk el az M43-as autópálya építésénél és a Kelenföld-Székesfehérvár vasútvonal felújításánál is.

Lázás János is aktív volt a héten, beterjesztette, hogy az adósságcsökkentő alap vagyonát – a nyugdíjpénztári einstandból származó értékpapírokat – mégis csak hadd adhassa el az állam, ha úgy alakul. Azt is átvinné egy, a nevében benyújtott javaslat, hogy állami céget mégiscsak hadd vezessen olyan is akinek adótartozása van vagy nem sokkal korábban felszámolásba vitt már másik céget, hiszen állami cégeknél a „csalárd szándék fel sem merülhet”. Hogy ezzel valójában milyen szándéka lehet, nem tudni, cégjogi szakértők szerint nem kizárt, hogy ez is a vörösiszapos Mal csődjére való felkészülés része – hiszen a társaságot egy ideig az állam által kinevezett vezetők irányították –, akárcsak az, hogy az alumíniumos céget stratégiai vállalattá nyilvánították.

Zöldségek és hasonlók

Az állam a GVH aktív közreműködésével végül is elsikálta a dinnyekartell ügyét, a VM most már nyugodtan dolgozhat azon, hogy minek nekünk hatmillió disznó, amikor ennyit fel sem tudnánk dolgozni. Vagy azon, hogy miért lesznek nálunk még az agancsok is csoffadtabbak.

A zöldség-gyümölcs szövetségnek is volt új ötlete, ami szerint mivel Szerbiában sokkal jobb a klíma a málnatermesztéshez, mint nálunk, vissza kéne hozni a védővámokat, hogy versenyképesek maradjanak a hazai termelők. Oda is kell figyelni az élelmiszeriparra, hiszen az Ernst&Young szerint az ágazatban minden negyedik forintot elcsalnak nálunk, a hússzektorban a NAV szerint 3,5 milliárdot biztosan.

Épül-szépül

Azért vannak jó hírek is, egyre komolyabban tervez ide beruházásokat a Huawei, citromsavgyár épülhet Szolnokon, idejön az európai Vegas, megmenekül a Cerbona egy része. Indulhat az állami bank is, versenyezhet majd az új grúz bankkal, például azért 55 milliárdnyi offshore vagyonért, amit az elmúlt időszakban hazahoztak.

Némileg felpörgött az építőipar is, legfőképpen állami beruházások folytán, úgyhogy most jó igazán közbeszerzésekre fókuszálni, hiszen rengeteg utat, vasutat vagy épületet húzhatnak fel a legrátermettebb építőcégek. Kivéve mondjuk a kicsik, ők nem nagyon hisznek az uniós támogatással megvalósított programokban. Viszont a keleti nyitás is jó üzletnek ígérkezik, legalábbis Töröcskei bankjának, hiszen főszereplővé válhatnak.

	38. heti záró	37. heti záró
BUX	18 637	19 112
OTP	3 866	4088
Mol	18 315	19 040
Richter	39 525	39 310
Magyar Telekom	428	419

Külföldön Veres János útjára léphettek a szerbek, azaz meghamisított költségvetési adatokkal próbáltak választást nyerni, ők mondjuk sikertelenül. A módszer nagyon divatos lehet, Argentínát is most figyelmeztette az IMF, hogy elegük van abból, hogy össze-vissza hazudoznak a számaikról.

Az olasz adóhivatal a füllentő jachtulajdonosokat próbálja megfegyelmezni, 30 ezer hajó hagyta el ezért az olasz partokat, de az ellenőrzöttek egyharmada még így is lebukott. A csehek pedig metanollal mérgezett alkohollal borzolták a kedélyeket, több tucat halálos áldozat után sikerült csak megtalálni a szennyezett italokat, még a Becherovka gyártása is leállt.

Iránt lassan megfojtja a súlyos gazdasági embargó, a 30-40 százalékos infláció és növekvő munkanélküliség mellett lassan visszatér a cserekereskedelem. Görögországgal pedig leálltak az IMF tárgyalások, hamar kifuthat így az időből és a pénzéből a balkáni ország. Kopits György szerint Görögország már becsődöl, ugyanakkor az arra érett országoknál az európai fiskális unió nagyon is elképzelhető.

Végül pedig a jövő héten mindenki várhatja az NGM kristálytiszta érvelését arról, hogy az idén velünk ellentétben miért nőhet a vártnál jobban a szlovák gazdaság, pedig az euróválság rájuk is hasonlóan hat.