Századvég: 350 milliárdos kiigazítás kell

Idén recesszióra, jövőre pedig mindössze 0,9 százalékos GDP-növekedésre számít legfrissebb előrejelzésében a Századvég Gazdaságkutató. A lakossági fogyasztás 2013-ban is enyhén esik majd, és folytatódik a beruházások zsugorodása is. Szerintük jövő év végén 6,5 százalékos lehet a jegybanki alapkamat. A 2013-ra vállalt hiánycél megvalósításához mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra van szükség.

Úgy vélik, a kedvezőtlen külső környezet egyre inkább érezteti hatását a hazai gazdaságban, így a bruttó hazai termék gyorsuló ütemben csökkent a második negyedévben az előző évhez képest.
A prognózis szerint az idei évben 1 százalékkal csökken a GDP, míg jövőre hasonló mértékben (0,9 százalékkal) bővül a gazdaság. A növekedés szinte egyetlen húzóereje, hogy a külkereskedelmi partnereinknél emelkedik a kereslet, emellett az exportpiaci részesedésünk növekedése is hozzájárul a kivitel bővüléséhez, valamint a külső egyensúly javulásához. A beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett arra számítanak a szakértők, hogy a Munkavédelmi Akcióterv hatása nélkül a foglalkoztatás nem bővül tovább.

A 2012-re várt 5,7 százalék után a jövőre prognosztizált 4,3 százalékos fogyasztóiár-index továbbra is magasabb, mint az inflációs cél. Ez azzal magyarázható, hogy a keresletcsökkenés árleszorító hatását jócskán meghaladja a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának és az indirektadó-emeléseknek (pl.: tranzakciós adó) az inflációnövelő hatása. A jegybanki alapkamat csak a jövő év második felében csökkenhet 6,5 százalékra, vélik a Századvég kutatói.

Szerintük nehezíti az idei költségvetési hiánycél megvalósítását, hogy néhány adónemből (eva, társasági adó) elmaradás mutatkozik, a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerár-támogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficit jöhet.

Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámokat tekintve nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését. A 2012-es szinttől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Akcióterv) finanszírozása azonban megoldást igényel. Emiatt további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne.