Húszmilliárdot ér, mégis csődbe mehet

A vörösiszap-katasztrófáról elhíresült ajkai timföldgyár a két évvel ezelőtti katasztrófa után csaknem kilenc hónapra állami felügyelet alá került az úgynevezett „lex Mal” alapján, amely szerint a gazdasági társaságok honvédelmi érdekből állami irányítás alá vonhatók. A katasztrófavédelmi kormánybiztos és szervezete irányítása  alatt működött 2011. július elsejéig működött a cég.

És működhetne, ha a tulajdonosokon múlik, továbbra is az állam kezében. Ők ugyanis idén februárban bejelentették, hogy jelképes összegért, ezer forintért felajánlották a cég tulajdonrészének ötven százalékát az államnak. Végül azonban nem született megállapodás a vállalat állami kézbe adásáról.

A Mal a vörösiszap-katasztrófa óta jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd: a katasztrófával közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forintot tettek ki, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából.

Már majdnem felszámolták

A vörösiszap-katasztrófában érintett Mal felszámolásával kapcsolatban szeptember 25-én már született egy bírói végzés Veszprémben, amiből úgy tűnhetett, mintha már folyna a cég ellen a felszámolási eljárás. Ez azonban egy félreértésen alapult, így azt másnap visszavonták, ám a sorszámok jelezték, hogy az addig megjelenteknél több végzés is született a Mal-felszámolás ügyében.

A cég tetemes, mintegy másfél milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben is. A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó erőmű menedzsmentje szerint a tartozás egy része akkor keletkezett, amikor a Mal állami irányítása alatt volt. Az erőmű szerint egy ilyen összegű kintlévőség már a működésüket veszélyezteti, ha viszont a Malt nem tudják ellátni, akkor – műszaki okok miatt – energiaellátás nélkül marad Ajka városa is.

Hatalmas adósságok

Az adósság miatt a kormány tárgyalási ajánlatot tesz az erőmű megvásárlására – közölte korábban a Kormányszóvivői Iroda. A tájékoztatás részleteket nem közölt, csak annyit: „a kormány számára kiemelten fontos az érintett munkahelyek megőrzése, valamint a térség – Ajka városa – fűtésének biztosítása, éppen ezért amellett, hogy a probléma kezelésére a kormány egy munkacsoportot állított fel az érintett tárcák részvételével, vételi tárgyalási ajánlatot is tesz a Bakonyi Erőmű kapcsán”.

A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt öt-hatezer embernek ad munkát. Az Opten adatbázisa szerint a nettó árbevétele 2007-ben 56 milliárd forint volt, ám a válság nagyon megviselte, így ez 2008-ra 34 milliárd forintra csökkent, és azóta is ezen a szinten van.

Mindez folyamatos veszteséggel jár: a 2007-ben még egymilliárd forint feletti éves veszteség 2008-ra háromszázmilliárdra csökkent, utána azonban ismét rosszra fordult a helyzet. Az iszapkatasztrófa évében több mint egymilliárd forint volt az éves hiányuk, majd tavaly a közigazgatási tárcán közzétett elektronikus beszámoló tanúsága szerint már több mint 4 milliárdos veszteséggel zártak.

Hatmilliárdot követelnek

A cég ellen körülbelül harminc kártérítési per folyik, de ezek egyikében sem dőlt még el a jogalap kérdése, vagyis az, hogy a Mal felelős-e a tavalyi vörösiaszap-katasztrófáért, mondta el korábban Ruttner György ügyvéd, a cég jogi képviselője az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság ülése után. A pereket októberre halasztották – ebben a hónapban a büntetőper is elindult egyébként.

Összesen hatmilliárd forint megtérítésére vonatkozó keresettel benyújtott kárigény van a Mal Zrt.-vel szemben, de ezek között van egy 5,2 milliárd forintos is, amelyet Ruttner eltúlzottnak tart. Enélkül viszont egymilliárd forint alatt van a kárigények összege.

Több mint 1500 károsult írta alá azt a petíciót, amit az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület képviselői Kövér Lászlónak akarartak átadni. A levélben többek között segítséget kérnek az elköltözéshez, mert a tavaly októberi katasztrófa óta eladhatatlanok a házaik, pedig jelentős lenne az elvándorlás. Az egyesület a helyi vállalkozóknak is segítséget kér, nekik adó- és járulékmentességet szeretnének elérni. Sérelmezik azt is, hogy a katasztrófa óta az ajkai térség a bankoknak és a biztosítóknak is komoly kockázatot jelent, nem adnak hitelt és nemigen kötnek velük biztosítást.