Jövő héten kezdődik a földtörvény vitája

A kormány 2012 nyarán az Országgyűlés elé terjesztette az új földtörvény tervezetét, aminek tárgyalását jövő héten kezdi a plenáris ülés. Fazekas Sándor agrárminiszter az MTI tudósítása szerint kedden a Fidesz-frakció agrárpolitikusaival egyeztetett, elmondása szerint szóba került egyebek mellett a birtokmaximum mérete, a helyben lakás fogalmának meghatározása, továbbá az üzemszabályozási törvény megalkotása, nem volt viszont szó a földhaszonbérletről. A miniszter azt mondta: a kormány nem, de a Fidesz-frakció tagjai valószínűleg nyújtanak be módosító javaslatokat a törvénytervezethez.

Mindenkinek lehet, de nem mindenkinek szabad

Nem lesz meglepetés, hogy a törvényjavaslat az elfogadása előtt több ponton változik, az ugyanis az elmúlt hetekben heves kritikák kereszttüzébe került. A Vidékfejlesztési Minisztérium nyíltan kimondva azt akarta elérni, hogy a törvény szerint mindenki egyenlő eséllyel juthasson földhöz, a gyakorlatban viszont csak az általuk kedvezményezett csoportoknak legyen erre lehetőségük.

A kedvezményezettek – ami már önmagában felvet gazdasági, méretgazdaságossági aggodalmakat – a családi gazdaságok és a kisebb egyéni mezőgazdasági vállalkozók. A törvénytervezetből kiderül az is: noha meg kellene nyitnunk a földpiacot, arról gyakorlatilag ezután is egyértelműen kizárjuk a külföldieket és lényegében a gazdasági társaságok nagy többségét.

Az egyik legkomolyabb szabályozási változtatás, hogy a földvásárlást jóvá kell majd hagynia a hely igazdákból álló úgynevezett „helyi földbizottságnak”. Ez nem csak a bürokráciát növeli, de komoly korrupciós veszélyt is hordoz. Ráadásul a törvényben nem egyértelmű, hogy mi vonatkozik a földtulajdonra, mi az, ami a haszonbérletre, és mi az, ami mindkettőre.

Emellett aggályosnak tartották, hogy egy mezőgazdasági vállalat maximum 1200 hektáron gazdálkodhat, mivel „a nagyüzemek által művel földterület kényszerű csökkentése munkahelyek megszűnését, a termelőeszközök kihasználtságának csökkenését, így a hatékonyság romlását és végső soron a vagyon leértékelését okozza. Ez sok esetben megnehezítheti, ellehetetlenítheti az egyes támogatásokhoz kapcsolódó vállalt kötelezettségek (foglalkoztatás, üzemben tartás, állatlétszám szinten tartás, stb.) teljesítését, ami támogatás-visszakövetelést vonhat maga után” – figyelmeztet a Bankszövetség.

A bankok ezért a mezőgazdasági hitelezés komoly visszaesését látják valószínűnek, ha ilyen jelentős bizonytalanság lengi majd körül az ágazatot.

Legyen gazdag, de ne túl nagy

Az általános hangulat a gazdák részéről vegyes.  Ahol jól működött eddig is a földpiac, ott most őrült vásárlásba fogtak a gazdák. „Vasat lehet venni később is, földet csak most” – mondta az Indexnek egy iparági szereplő, aki szerint a régiójában a legtöbben elhalasztják a gépbeszerzéseiket, hogy abból is földeket vegyenek vagy béreljenek, maguk vagy a családtagjaik,  esetleg megbízható barátaik nevére is.

Az eddig egyébként leghatékonyabban termelő nagygazdaságkok közül azonban nagyon sokan ellehetetlenülnek, ha kihúzzák alóluk a földet. A Közös Agrárpolitika földhöz kötött támogatási rendszerének átalakítását a teljes szektor bánhatja, mert a szabályozó bizonytalanná teszi a földhasználati viszonyokat, nem mellesleg leértékeli a földeket – mondta ugyanakkor Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára.

Raskó György agárközgazdász szerint ha így látnak neki a megvalósításnak, akkor az legkevesebb 20-30 százalékkal csökkenti a mezőgazdaság teljesítményét – tönkretéve például a professzionális állattenyésztést, mert az elsősorban a bérelt földeken gazdálkodó gazdasági társaságok terepe. A vetőmag- és ipari zöldségtermesztők, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar is hátrányba kerülhet a haszonbérlet engedélyhez kötése miatt.

A kormány is sejthette, hogy a mezőgazdasági szereplők jelentős részének nem fog tetszeni a legújabb húzásuk, mert előre szabadkoztak azzal az egyébként  a kormányzat részéről egyre több iparágban használt érvvel, hogy ők itt a spekulánsok ellen lépnek épp fel.

Olyanok a viszonyok, hogy állami bank kell

Lázár János a múlt héten közölte, hogy elolvasták a Bankszövetség reakcióját, és nagyon örülnek neki. Azért, mert így, hogy bankok kiszámíthatatlannak tartják az új szabályozást, és valószínűleg drágábban és rövidebb időtávra nyújtanának csak hitelt, minden adott lesz ahhoz, hogy állami agrárbankot hozzanak létre.

„Mindezek következtében a kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít. A kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját – azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerezhetnek” – érvelt Lázár. Az egyébként nem teljesen tiszta, hogy pontosan mire gondolt Lázár János, mert bankok eddig se szerezhettek termőföldet.

Egy direkt nem hatékony bank

Az állami agrárbank koncepciója másrészt meglehetősen homályos. Kérdéses, hogy mit tudna az állami bank jobban csinálni, mint a régóta piacon lévő hazai bankok. Ha olyan kockázatos hiteleket kezd el olcsón kiosztani, amiken a kockázatokat beárazó többi bank csak nevetne, akkor nagyon hamar komolyan veszteségessé válik.

Ha veszteséges lesz, és az üzleti modellje is kétséges, akkor pedig senki nem akarja majd finanszírozni. Ha nem is üzleti alapon kíván működni, azaz a költségvetésből az adófizetők majd folyamatosan kipótolják a veszteségeit, akkor pedig ez nem is bank lesz, hanem a koncepció alapján egy hazai vállalkozóknak támogatásokat osztó állami ügynökség.

Ez pedig egyrészt nem biztos, hogy megfér az unió tiszta versenyről alkotott elképzeléseivel, másrészt sok kellemetlen helyzetet szült már az önmagában is, amikor egy piaci szereplő tulajdonosa ugyanaz, mint aki a szabályokat hozza.