További Magyar cikkek
Átlagban 35 százalékkal alacsonyabb egy lakótelepi lakás négyzetméterára, mint egy ugyanazon a településen vagy kerületben található egyéb társasházi ingatlané – derül ki az OTP frissen közzétett Lakótelep Értéktérkép elemzéséből.
„A hazai lakótelepi forgalom 2-3 százalékát adó III. kerületben nem kevesebb, mint 45 százalék az eltérés a lakásárak között, Salgótarján esetében viszont a lakótelepi lakások drágábbak, köszönhetően városközponti elhelyezkedésüknek, illetve az egyéb társasházi lakások szűk és rossz minőségű kínálatának” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
Az elemzés szerint Budapest IX. kerületében a legmagasabb a lakótelepi átlagár „A közkedvelt, zöld felületekben gazdag, főleg négyemeletes, blokkos technológiával épült házak által jellemzett József Attila lakótelepnek köszönhetően a IX. kerületben a 220 ezer forintot is meghaladja a lakótelepi lakások átlagára” – mondta Valkó Dávid.
A IX. kerületen kívül egyedül a XI. és a XIII. kerület lakótelepi lakásainak átlagára haladja meg a 200 ezer forintos szintet, míg a XX., a XV., valamint a XVIII. kerületben a legalacsonyabb a fővárosi árszínvonal, ahol túlnyomóan peremvárosi, 70-es években épült panellakótelepek találhatóak. A megyeszékhelyek rangsorát Székesfehérvár vezeti, továbbá Debrecen lakótelepi négyzetméterenkénti átlagára haladja még meg a négyzetméterenkénti 150 ezer forintot. A legolcsóbbnak Salgótarján számít, 100 ezer forint alatti átlagos négyzetméterárral.
Ahogyan az a tranzakciós árakban is mutatkozik, jelentősek az eltérések a különböző megyeszékhelyek panelpiacai között. „Míg Győrben, Székesfehérváron és Szegeden élénk a kereslet a lakótelepi lakások iránt, addig Miskolcon és Pécsen hatalmas túlkínálat és alacsony árak jellemzők. Debrecenben pedig a minimális igény néhány városrészre korlátozódik” – mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója.
Általánosságban elmondható, hogy 55 nm négyzetméter alatt kelendőek igazán a lakótelepi lakások, főleg a másfél, a kétszobás, valamint az 1+2 félszobás elosztásúak, az erkély megléte pedig szinte alapelvárásnak számít. Minden városban a felújított, hőszigetelt, panelprogramos lakásokat lehet a legkönnyebben eladni, a felújítás értékét azonban nehéz érvényesíteni az árakban – már ahol egyáltalán lehet valamennyire.
„Székesfehérváron például olyannyira nem számít különlegességnek a felújított panel, hogy az év végére szinte csak ilyen lesz már a városban, de Szegeden is az országos átlagot messze meghaladóan valósultak meg a program keretében energetikai korszerűsítések, ennek megfelelően nem számít jelentős árnövelő tényezőnek a felújított lakótelepi lakás” – mondja Kosztolánczy György.
Debrecenben a mérsékelt kereslet a belvárosi, illetve az egyetemvárosi panelekre korlátozódik, itt az 1980 után épült, 40-60 négyzetméteres lakások a legnépszerűbbek. Miskolcon a felújított, 35-55 négyzetméteres, erkélyes lakásokra van a legnagyobb igény, de van olyan vásárlói réteg is, amely a felújítandó, de nagyon olcsó lakásokat keresi. A borsodi megyeszékhelyen létezik kereslet a panelok iránt, de ez hatalmas túlkínálattal párosul.