A magyarok euróját akarja az állam

A Prémium Magyar Államkötvényhez hasonló új deviza konstrukció hiánypótló termék az állampapír piacon. Az ÁKK Zrt. a folyamatosan jelentkező igényekre reagálva dolgozta ki a P€MÁK-ot, melyet nem csupán belföldi, hanem a devizakülföldi természetes,- és jogi személyek és szervezetek is megvásárolhatnak - közölte az adósságkezelő közleményében.

Az ÁKK Zrt. az új értékpapír forgalomba hozatalával elsősorban a lakosságot célozza, de lehetősége lesz a vállalati befektetőknek is a papírok vásárlására. A hamarosan megjelenő új termék kamata az Eurostat jelenlegi eurózóna inflációs adata és a 2,5 százalékos kamatprémium alapján 5 százalék körül lesz az első évben.

A P€MÁK értékesítéséről, annak feltételeiről előrehaladott tárgyalások folynak a potenciális partnerekkel, a forgalmazók listáját a szerződések aláírása után hozza nyilvánosságra az adósságkezelő.

Nem szorítja ki az IMF-et

A termékbemutató sajtótájékoztatón a portfolio.hu tudósítása szerint az ÁKK vezérei hangsúlyozták hogy a most bejelentett, várhatóan heteken belül elinduló devizakötvény mellett az ÁKK továbbra is szeretne a nemzetközi tőkepiacokról devizakötvény kibocsátás formájában is forrást bevonni.

"Semmiféleképpen nem helyettesíti az éves finanszírozási tervben szereplő devizakötvény kibocsátást" - egyértelműsítette Borbély. Mindkét vezető leszögezte: állami nemzetközi devizakötvényt csak azt követően bocsátana ki az ÁKK, hogy a magyar kormány és az EU/IMF közötti hitelmegállapodás megszületik (nem csak a hivatalos tárgyalás indul el). Borbély azt is leszögezte: továbbra is szükségesnek látja az ÁKK, hogy szülessen meg a hitelkeret, mert az valóban egy biztonsági hálót jelentene az adósságfinanszírozás számára akkor, amikor a piacon mindenki figyeli az állami tartalékokat.

Szívóhatás

Az ÁKK a lakossági devizakötvénnyel a lakosság bankokban lévő eurómegtakarításának egy részét szeretné elszívni – mondja Móricz Dániel, a Concorde kötvényportfólió menedzsere. A lakosság körülbelül 1400 milliárd forint devizabetétet halmozott fel, ez durván 5 milliárd eurónyi megtakarítást jelent. Ennek egy kisebb szeletét szeretné az ÁKK most magához csalogatni.

Móricz szerint ez a kibocsátás már csak mérete miatt sem hordozza azt az üzenetet, hogy a kormány elvetette az IMF-fel való megállapodást, a várható hozamszint pedig nagyon közel jár ahhoz, amennyiért a Valutaalaptól kapnánk a pénzt.

Orbáni igen

A legmagasabb szinten lett a magyar kormányon belül egyeztetve ez a ma bejelentett termék - reagált egy újságíró kérdésre a sajtótájékoztatón Borbély László, az ÁKK vezérigazgató helyettese.

Ha 1 év után (előtt) elfogyna a készlet az első sorozatú PEMÁK-ból, akkor lehetőség van a kibocsátási keret megemelésére (ráemelésre), vagy egy új sorozat kibocsátására is.

"Gyakorlatilag bárki vásárolhatja, akár egy befektetési bank is" - mondta Borbély, de hozzátette: a befektetési bankok számára éppen az inflációhoz kötött kamatozás nagy kockázat lenne, ezért nem valószínű, hogy érdemben vennének belőle, ráadásul a kibocsátás első körben tervezett kerete (200-300 millió euró) is túl kicsi számukra.

Konkurencia a bankoknak

A bankoktól elszipkázott eurónak Móricz szerint nem nagyon lesz erős reálgazdasági hatása. A legtöbb bank ugyanis a 3-4 százalék körüli kamatot fizető euróbetétekkel gyűjtött forrásokat arra használja, hogy csökkentse az anyavállalata felé fennálló tarozását (zajlik az adósság csökkentése), ezek a pénzek tehát a magyar gazdaság szempontjából nem hasznosulnak. Az ÁKK lépése vélhetően tovább erősíti a banki betéti versenyt, ezáltal némileg drágítva a bankok forrásköltségét.

Az új papír csak az első évben fog várhatóan 5 százalék körüli kamatot fizetni (ez az euróinfláció fölött 2,5 százalékos prémiumot jelent), a futamidő második és harmadik évében a jelenlegi várakozások alapján csökken az eurózónában az infláció. Ha ez így lesz, akkor a hozam a prémiummal együtt is csak 4 százalék körül lehet – mondja Móricz. Ő személyesen azonban az elemzői konszenzussal ellentétben nem számít jelentősen csökkenő inflációra, így akár az is előfordulhat, hogy a kötvény az első éves 5 százalékkal hasonló második és harmadik éves hozamot fizet.

Kinek érdemes?

Ez a most jelentősen szerényebben árazó bankoknak komoly versenyhelyzetet jelent, ráadásul az állami eurókötvénynek más előnyei is lehetnek. Móricz szerint a vonzó hozam mellett az is jobban jár ezzel a papírral, aki nem biztos abban, hogy a három éves futamidő végéig meg tudja tartani a befektetést, ráaádsul, ha az infláció a vártnál magasabb, akkor még jobban lehet járni ezzel a konstrukcióval.

A dolognak kockázatai is vannak, az egyik a várt IMF-emegállapodás megkötése lehet. Ez ugyanis a várható forinterősödés miatt forintban számolva elvihetné akár a teljes befektetés hozamát. Móricz szerint ezt a veszélyt tompítja, hogy egy jelentősebb és tartósabb forinterősödésre a jegybank biztosan erőteljesebb kamatvágásokkal reagálna, ami visszahúzná az árfolyamot, tehát a tartósan erős forinttól és az ezzel kapcsolatos árfolyamveszteségtől nem igazán kell tartani.

Akinek viszont most semmilyen megtakarítása nincs euróban, annak nem biztos, hogy érdemes ezt a megoldást választania. Forintban egyes államkötvényekkel az 5 százaléknál nagyobb hozamok érhetőek el. A fix kamatozású három éves államkötvény 6,3-6,4 százalékos hozammal vehető meg, a kamatozó kincstárjegy megvásárlásával egy év alatt valamivel 7 százalék fölötti hozamot lehet keresni, de a forintos prémium államkötvény hozama elérheti 8,5 százalékot is. Ez utóbbi már nagyon jelentős, 3,5 százalékpontos hozamelőny a forintbefektetések javára.

Forintról tehát csak az váltson euróra, aki a következő évben a mostani 282-es árfolyamnál legalább 3,5 százalékos, tíz forintos vagy még nagyobb gyengülést vár. A forintbefektetéseknél elérhető nyereségnél alacsonyabb hozamot csak egy legalább ekkora árfolyamgyengülés kompenzálná.

Aki viszont változatlan euróárral vagy erősödéssel számol, illetve másik végletként tart attól (a jelen pillanatban irreálisnak tűnő) kockázattól, hogy a magyar állam euróban fizetésképtelenné válik, az ne vegyen magyar eurós állampapírt.

TBSZ-re is lehet

A tervek szerint júniusban és decemberben fog kamatot fizetni a papír, amelynek mértéke az áprilisi és az októberi éves inflációhoz igazodik. Ez alól az első kamatperiódus lehet kivétel, ha már előbb, néhány héten belül, el tud indulni a kibocsátással az ÁKK - jelezte a részleteket Borbély.
Amennyiben meglepően erős lenne a vételi érdeklődés (pl. az HSBC bejelentkezne egy 1 milliárd eurós vételi igénnyel), akkor "ilyen esetben újra fogunk árazni" - reagált egy másik kérdésre az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Mivel a tartós befektetési számla szabályrendszere szerint már devizaalapú befektetési eszközök is tarthatók, ezért várhatóan ezt az új papírt is meg lehet majd venni a személyi jövedelemadó-kedvezmény érdekében tbsz-re.