Feketén veszi a magyar a cigarettát

2012.10.15. 11:15
A dohányipari szereplők megbízásából a GfK Hungária 2004 óta vizsgálja a dohányipari termékek feketepiacának alakulását európai módszertan szerint. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a feketekereskedelem arányának csökkenő tendenciája visszafordult, s az illegális kereskedelem újra növekedésnek indult – közölte a piackutató cég.

A hivatalos adatok szerint Magyarországon tavaly a dohányipari termékekből származó teljes árbevétel 500-510 milliárd forintot ért el. A költségvetésnek 287,2 milliárd forint jövedéki és 96,5 milliárd forint áfabevétele származott a dohánytermékek értékesítéséből. Az elmúlt évben 13,68 milliárd szál cigarettát és összesen 4387 tonna fogyasztási dohányt értékesítettek.

A dohánypiac 2007 óta stagnál és csökken, de közben az innen származó állami bevételek folyamatosan növekedtek. Az elmúlt másfél éves időszakban három jövedékiadó-emelésre került sor, ami több mint 20 százalékos adóemeléssel járt együtt. Az adózott és az adózatlan piac alakulását jelentős mértékben befolyásolták az évente legalább kétszeri, a fizetőképes kereslet növekedését jelentősen meghaladó jövedékiadó-emelések, a 2012. január 1-jei áfaemelés, valamint a zárt közterületen való dohányzás teljes tilalmának bevezetése.

A GfK Hungária idén is az iparági szereplők megbízásából az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát. Eszerint az utcán, illetve az utcai szeméttárolókban megtalálható üres cigarettás dobozokat meghatározott útvonalon összegyűjtik az adott településre előírt darabszám eléréséig (mivel cigarettás dobozokat gyűjtik, a kutatás nem terjed ki a nem dobozban árusított fogyasztási dohánytermékekre). A 2012-es vizsgálat azt mutatja, hogy a korábbi évek fokozatosan csökkenő trendje megállt és az előrejelzéseknek megfelelően újra növekedett a külföldi vagy hamis termékek aránya – olvasató a GfK közleményében.

Az illegális dohánytermékek piaci részesedésének alakulása országos reprezentatív mintán, 2004-2012 (az adatok százalékban kifejezve)

   Piaci részesedés
 2004 18,4
 2005 27,4
 2006 17,4
 2007 10,9
 2008 9,2
 2009 6,7
 2010 5,8
 2011 4,2
 2012 5,8

Forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet

Az eddig a feketekerekedelem által leginkább sújtott keleti országrészből (Szabolcs-Szatmár Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Hajdú-Bihar megye) fokozatos tevődik át az illegális forgalom a déli megyékre (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye és Tolna megye). A megyéket illető fenti átrendeződés ellenére a régiós trendekben a kelet-nyugati mintázat a korábbi évekhez hasonlóan alakul: a Dunántúlon megtalált dobozok 1,86 százaléka nem adózott termék, míg a Dunától keletre ezek aránya 9,69 százalék.

Azzal együtt, hogy a legtöbb külföldi termék még mindig ukrán, illetve fehérorosz eredetű, a déli megyékben a Szerbiából érkező cigaretták terjednek. A külföldről érkezett teljes cigarettamennyiség 29 százaléka származik manapság déli szomszédunktól, bár ez az arány korábban nem érte el a 20 százalékot. A hamis márkajelzésű cigaretta termékek megjelenése 2011-ben vált először mérhetővé. Az adatok azt mutatják, hogy ezek aránya idén is a tavalyihoz hasonlóan 0,5 százalék körül alakul.

A vizsgálat eredményeiről Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója azt mondta, hogy a kismértékű emelkedés mögött több ok húzódik meg. „Egyrészt a növekvő adóteher miatt és fizetőképes kereslet hiányában a cigarettapiac csökken, és ezzel párhuzamosan a vágott dohány piaca nő, ám ez utóbbi szegmenst a kutatás nem vizsgálta. Másrészt a korábban leginkább érintett településeken – mint például Mátészalkán, Sátoraljaújhelyen, Szolnokon, Nyírbátorban – jelentősen csökkent a külföldi cigaretták aránya, és ezzel párhuzamosan az illegális fogyasztás más területek felé látszik eltolódni”.

A GfK megjegyzi: a kutatási terepmunka május-júniusban zajlott, ezért a 2012-es eredményekben még nem tükröződik a júliusi jövedéki adóemelés hatása, illetve az elkövetkező időszakban várható további kihívások. Az ismételt jövedéki adóemelés és a trafiktörvény hatásai jelentősen befolyásolhatják az illegális piaci kereskedelem alakulását.