A bankok és az állam versenyeznek a pénzünkért

Király Júlia, az MNB alelnöke a portfolio.hu által szervezett Budapest Economic Forumon elmondta: nem csak a potenciális növekedési lehetőségeink lassultak, de 2009 óta radikális mértékben estek a beruházások is. A bankrendszernek így nincs esélye kinőni a magas eladósodottsági szintet, aminek a leépítése alapvetően meghatározza a gazdasági folyamatokat.

Király szerint a bankrendszernek is érdeke, hogy a válság előtt 150 százalékon álló hitelt/betét arány 100-110 százalék körüli szintre csökkenjen (most 120 százalék körül járunk), az egészséges kiigazítás azonban nem a hitelezés visszafogása, hanem a betétgyűjtés lenne - az arány ugyanis ezzel a módszerrel is javítható, nem csak a hitelezés leállításával.

A probléma az, hogy az elmúlt két évben a lakosságnak nem lett több bankbetétje, ezzel párhuzamosan viszont jelentősen több pénz került állampapírokba. Király szerint a magas állampapírhozamokkal az állam kiszorítja a bankokat a megtakarításokból, ami azért kedvezőtlen, mert így hitelezésük csökkentésével kell elérjék a megcélzott hitel/betét arányt.

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának az elnöke szerint az úgynevezett kiszorító hatás addig nem jelentős, amíg a bankok semmiképpen nem akarnak hitelezni. Rogán szerint a bankok a begyűjtött betétekkel inkább csak helyettesítik az anyabanki kölcsönöket, így a tulajdonosi kockázatok csökkennek, emiatt viszont hiába is lenne több bankbetét, a cégek hitelezése nem indulna be. Másrészt Rogán szerint jó törekvés, hogy az államadósság nagyobb részét finanszírozza a lakosság, mint korábban.

A politikus az árfolyamgát kapcsán elismerte, hogy a kormánynak intenzívebb kommunikációs kampányba kellene kezdenie, hogy minél több adós igényelje a segítséget. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy a következő hetekben több ügyfelet személyesen is meg fognak keresni, hogy bíztassák őket az árfolyamgáthoz való csatlakozásra.