Kovács Árpád egyetért Orbánnal

Mivel az önkormányzatok gazdálkodása a lakosság mindennapjainak életminőségét határozza meg, a társadalom belső szolidaritásának jegyében szükségszerű lépés az adósság részbeni átvállalása - magyarázta a KT elnöke.

Kovács Árpád jelezte, hogy az önkormányzatok adóssága összességében a vállalati adósságnál kisebb, annak harmada-ötöde, és hozzátette, hogy az államadósság nem változik az adósság átvállalásával.

Részletes elemzést erről a KT nem fog készíteni, bár hétfőn tanácskozik a testület, az önkormányzatok gazdálkodásának részletei egyébként az Állami Számvevőszéknél állnak rendelkezésre - közölte a Költségvetési Tanács elnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy az ötezernél kisebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, a nagyobb településekét részben vállalja át az állam. Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.

A közlemény szerint a nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti települések esetében az adósság - az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való - részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód. Az 5000 fő feletti települések adósságállományát átlagos 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat.

A kormányzati bevételnöveléssel van a baj

Elmondta még, hogy a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett két, összesen közel 765 milliárd forintos kiigazító csomagnak azt a részét, amely a kiadásokra vonatkozik, érti a külföld, értik a nemzetközi szervezetek. A bevételeket növelő részeket már kevésbé, így a bürokrácia csökkentéséből várt további 30 milliárd forintot, vagy a közszférában történő hatékonyabb bérszabályozásból származó többletbevételt - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a költségvetés stabilitása nélkül nincs növekedés, s felhívta a figyelmet arra, hogy ha jövőre a GDP arányos államháztartási hiány nem 2,2 százalék lesz, hanem 2,9 százalék, akkor a különbözetet meg kell finanszírozni.

A KT elnöke a hétfői előadásában is rögzítette: az Európai Unióval és az IMF-fel azért kell megállapodni, mert az a piaci kamatnál 3-4 százalékponttal olcsóbb finanszírozást, több százmilliárd forintos kamatkülönbözet jelent.