Drasztikus nyugdíjcsökkenés jöhet
További Magyar cikkek
Az adóterhelésben a mindenkori kormány megtakarítási formákra vonatkozó preferenciái jelennek meg. A hosszú távú megtakarítások jellemzően adómentesek (például TBSZ, vagy kockázati biztosítás), a leginkább preferált megtakarításokhoz még állami támogatás is jár (például önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, egészségpénztár), míg a legkevésbé preferált megtakarítási formákat (teljes életre szóló életbiztosítás, osztalék, kamat, árfolyamnyereség) SZJA és egyes esetekben EHO terheli - hangzott el a portfolio.hu öngondoskodás konferenciáján.
A biztosítással kapcsolatos tervezett módosítások közé tartozik az adóköteles díj elkülönítése. Eszerint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes havonta a minimálbér 30 százalékáig. Ezzel szemben a lejárati szolgáltatással, vagy visszavásárlással rendelkező biztosítások adókötelesek lesznek 2013-tól. Akik év végégi megkötik ezeket a biztosításokat, azoknál még három évig fennállnának a jelenlegi szabályok. Az egyszeri díjas biztosítások 5 év, a rendszeres díjak után 10 év elteltével válnak kamatadó mentessé.
A NYESZ esetében fontos változtatás, hogy a 3 éves felhalmozási időszakot 10 évre hosszabbítanák meg. A TBSZ esetében annyi változás történik, hogy zárt körben kibocsátott értékpapírok nem kerülhetnek a számlára. Így nem lesz lehetőség arra, hogy valaki a saját zrt.-jének részvényeit tegye TBSZ számlára - mondta el Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes-államtitkár.
Nagy nyugdíjcsökkentés kellhet, de az elöregedés mindenképp baj
A konferencia szavazása alapján a résztvevők döntő többsége (63 százaléka) úgy vélte, 15-20 év múlva az állami nyugdíjak drasztikus visszvágására lesz szükség, ami felértékeli az öngondoskodás szerepét. Míg jelenleg egy nyugdíjasra 3 munkavállaló jut, a becslések szerint néhány évtized múlva 3 munkavállalónak már 2 nyugdíjast kell majd eltartania - mondta el László Csaba, a KPMG partnere. Bár a szabályozásnak nem kell változnia, a jogosultság azonban radikálisan csökkenni fog - tette hozzá Matits Ágnes, nyugdíjszakértő. Szerinte emellett a fokozódó elöregedés miatt még az sem egyértelmű, hogy a pozitív reálhozam fenntartható lehet- e egyáltalán a nyugdíjbefektetéseken.
A magyar lakosság pénzügyi eszközeinek 8 százaléka készpénz. Ilyen magas készpénztartási hajlandóság az EU-ban csak Szlovákiában, Szlovéniában és Görögországban volt, bár a többi régiós ország sem mutatott e tekintetben nagyon más képet - mondta Szigel Gábor, az MNB szenior elemzője.
Bár hosszú távon a magas készpénz használat nem kedvező, ám vannak ennek jótékony hatásai a költségvetésre. A készpénz az MNB számára ugyanis nem kamatozó forrásnak számít, de ha alacsonyabb lenne a készpénztartás, az MNB kötvények mennyisége nőne, ami viszont kamatozó, és rontaná a bank eredményét, ami aztán a költségvetésnél csapódna le.
Így felejtenénk a válságot
A mai gazdasági viszonyokat nagyban determinálja a fejlett országok eladósodottsága. Az adósságválság megoldásra alapvetően négy eszköz létezik, a megszorítás és növekedés, pénzügyi represszió, infláció, és adósság átütemezés. Az USA ez utóbbit választotta a második világháború után, amikor a GDP 122 százalékára rúgó adósságát leépítette a következő évtizedekben. A pénzügyi represszió egyik legfőbb jellemzője a mesterségesen alacsonyan tartott, és az infláció növekedésével kialakuló negatív reálhozam.
A pénzügyi represszió úgy tűnik a mostani válság megoldásának eszköze is lehet, sőt már az is: a jegybankok például rendkívül laza monetáris politikát folytatnak, kötvényeket vásárolnak, több országban (például hazánkban is) átcsoportosítottak hosszabb távú nyugdíjcélú megtakarításokat rövidtávú célokra, bizonyos országokban pedig a külföldi tőkemozgások korlátozására is sor került. A fejlett államkötvények hozama és biztossága már egyáltalán nem olyan mint a korábbi évtizedekben, ezért helyettük már feltörekvő és egyéb vállalati kötvényekbe lehet érdemes fektetni - mondta Ocsenás Zoltán, az Allianz Global Investors regionális üzletfejlesztési igazgatója.