Árpád
3 °C
12 °C

1100 milliárdnyi adót csalunk el a bérekkel

2008.05.13. 07:13
Az adóbevallók több mint negyede a teljes szja-bevétel mindösszesen 7 százalékát fizetik be: ők papíron minimálbért keresik vagy annál is kevesebb jövedelmük van. Felük feltételezhetően csal. Az egyéni vállalkozók még gátlástalanabbak.

Az önbevalló magánszemélyeknek egy hetük van arra, hogy valamilyen módon célba juttassák bevallásukat. Az adóalanyi körből évek óta változatlan arányú az a csoport, amelyik ténylegesen fizet adót. A legfrissebb, vagyis a 2006-os évre vonatkozó adatok szerint több mint egymillióan egyáltalán nem fizettek jövedelemadót, ennek a körnek a legális jövedelme nem érte el a havi 63 ezer forintot, azt a határt, ameddig az adójóváírás adómentessé teszi a bért. A minimálbér után pedig havonta ezer forint jövedelemadót kell fizetni.

MNB-s szakértők az adóelkerülésről

Aktualizálta tavaly közzétett, az adóelkerülés témájában írt tanulmányát a Magyar Nemzeti Bank két szakértője, mely az MNB Szemlében jelent meg. Krekó Judit és P. Kiss Gábor az aktualizált becslése szerint az elmúlt években az adóelkerülés Magyarországon a GDP 7.9 százalékának megfelelő jövedelemátcsoportosítást eredményezett az adóelkerülők és adófizetők között. A témában fórum indult, amelynek keretében a mai napon a Portfolio.hu hasábjain válaszolnak az MNB szakértői a feltett kérdésekre. Kérdezzen Ön is!

A jövedelemadózásban ez a két kör összesen a legnépesebb: 27 százalék tartozik ide, de ők a teljes bevételtömeg mindössze hét százalékát produkálják. A jövedelmek sávos megosztása alapján elmondható, hogy a bevétel mintegy hatvan százalékát azok adják, akik kétmillió forintnál magasabb jövedelmet vallanak be: ez a kör nem éri el az egymillió főt. Ennek oka részben az, hogy a praktikusan háromkulcsos jövedelemadó-rendszer sávhatárai szűkek. Az adómentes határ 1,2 millió forintig tart, de a 36 százalékos kulcs már 1,7 millió forintnál belép, vagyis aki egy gondolattal is többet keres az átlagbérnél, az már be is kerül a felsőbb kulcsba.

Nyomósabb ok lehet azonban az adóelkerülés. A gazdaság jelentős fehéredése azt jelenti, hogy 1,3 millió fő helyett "csupán" egymillióan maradtak az adómentes körben, és 240 ezerrel nőtt a minimálbérnél magasabb jövedelmet bevallók száma. A Pénzügyminisztérium számítása alapján a jövedelemadóból a fehéredésnek köszönhetően 50 milliárd forinttal folyt be több a büdzsébe; összesen 200 milliárddal emelkedett az adóbevétel, ám ennek több egyéb oka is volt, köztük például a kedvezmények szűkülése és a béremelések.

1100 milliárd forintot eltüntetnek

A Magyar Nemzeti Bank munkatársai által készített tanulmány szerint viszont a GDP 4,2 százalékára, több mint 1100 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a fekete és szürke foglalkoztatás következtében nem terhel adó. Fontos kiemelni, hogy ez a szimpla adócsalásokat jelenti, vagyis ebbe nem tartozik bele a nagyon magas jövedelmek kimenekítése tőkejövedelem vagy egyéb bevétel formájában.

Jóllehet az MNB tanulmánya még a nagy fehérítő akciók előtti időszakra vonatkozik, a 2005-ös adatok is beszédesek: nagyságrendi javulás nem történt. E szerint a GDP 4,2 százalékát teszi ki az összes elcsalt munkabért terhelő adó és járulék, ami összesen 1080 milliárd forintot jelent.

Az egyéni vállalkozók nagyon gyanúsak

A négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében az adózók harminc százaléka vall be a havi minimálbérnek megfelelő jövedelmet. A tanulmány becslése szerint mindössze 18 százalékot tehet ki valójában ez a kör. Ez több mint 460 ezer embernél éves szinten 137 ezer forint eltitkolt jövedelmet jelent fejenként. Ez az alacsonyabb kulccsal számítva is 90 milliárd forintos adókiesés a tanulmány szerint azonban csak a jéghegy csúcsa: az igazán jelentős adóelkerülők ugyanis az önfoglalkoztatók.

Az egyéni vállalkozók adóelkerülése a becslések szerint a GDP 3,7 százaléka lehet, ami ezermilliárd forintot tesz ki. Az önfoglalkoztatók a statisztikák szerint az átlagos jövedelmet figyelembe véve 45 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az átlagbért kapó alkalmazottak. Ezt a különbséget egyáltalán nem indokolják a szektorális eltérések. Ráadásul az egyéni vállalkozások között még mindig irreálisan magas a veszteségesek aránya: nagyjából ötvenszázalékos. A bevallási adatok szerint alig néhány tízezer olyan vállalkozó van, aki ténylegesen kimutatható és számottevő eredményt ért el.