Judit
-2 °C
8 °C

Drága a munkaerő, magas a helyi adó

2003.06.12. 07:29
Szakértők szerint Magyarország hátrányba kerülhet a régiós adóversenyben. A jövedelmek adóztatása miatt a magyar munkaerő költségei igen magasak. Az önkormányzati adórendszert is át kellene alakítani, elsősorban a helyi iparűzési adó módosítását szorgalmazzák a szakemberek. Az elemzők szerint a befektetők immár kevéssé vonzódnak az országhoz.
A közép-európai régió több országában is az elvonások egyszerűsítésére, egykulcsos adórendszerek kialakítására törekednek a kormányok. Szakértők szerint Magyarország könnyen hátrányba kerülhet a régiós adóversenyben, ennek elkerüléséhez leginkább az önkormányzati adórendszer átalakítására volna szükség.

A magas adók elriasztják a tőkét

Bár a befektetők döntéseiben a jövedelemadózás alakulásának csekélyebb súlya van, mint a társaságok tevékenységét érintő elvonásoknak, a magas adók rontják a működőtőke beáramlásának esélyét. A szlovák kormány már korábban bejelentette, hogy a jövő évtől egy kulcsot alkalmaznak mind a jövedelem, mind a hozzáadott érték adóztatásakor. A mérték ráadásul mindkét esetben 19 százalék, ami tovább javítja az áttekinthetőséget.

A lengyel kormányfő a napokban megszellőztette, hogy - állítólag - 18 százalékos kulccsal adóztatnák meg a jövőben a jövedelmeket, bár a tegnap nyilvánosságra hozott költségvetési terveikben ez már nem szerepel. Csökkentenék viszont a társasági adókulcsot, mégpedig 19 százalékra. Szintúgy az adórendszere letisztulásáról hozott döntést korábban az ukrán és az orosz kormány.

A társasági adókulcs alacsony

A befektetőket leginkább érintő társasági adóban a magyarországi 18 százalékos kulcs mérsékelt a régióban. A tényleges, kedvezményeket is figyelembe vevő, 10 százalék körüli adóteher pedig kifejezetten alacsonynak számít. Az utóbbi időben a környező országokban 20-30 százalék közé csökkentek az adókulcsok a korábbi 40 százalékról. A kormányok további mérséklést is kilátásba helyeztek.

Az EU-csatlakozás miatt azonban a kedvezményeket csak egy jól behatárolható körben kaphatják majd meg a vállalkozások. Emiatt arra lehet számítani, hogy a tényleges magyar adóterhelés közelebb kerül a névleges adókulcshoz, ami csökkenti az adóelőnyt.

Sokba kerül a magyar munkaerő

A társasági adónál fontosabb azonban a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke. Ez a munkaerő költségét jelentősen befolyásolja, ami Magyarországot a többi tagjelölthöz képest hátrányosabb pozícióba kényszerítheti. A magas járulékköltségek miatt az európai bérek töredékét kereső magyar munkaerő is drágának számít.

Erdős Gabriella, PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cégtársa szerint az a tőkebeáramlás tekintetében az élőmunka költségei mellett a vámok és forgalmi adók játszanak jelentős szerepet. A közösségi vámkódex adta választási lehetőségek megfelelő kihasználása például elősegítheti, hogy Magyarország logisztikai központtá válhasson és ezzel jelentős tőkét vonzzon az országba.

Magyarország veszített vonzerejéből

Jelenleg úgy tűnik, mintha Magyarország valamelyest veszített volna vonzerejéből a nemzetközi tőke szemében. Mivel azonban a piacok és a szabályozó rendszerek átrendeződése folyamatban van, nem lehet még messzemenő következtetéseket levonni.

Az adórendszerek szerepe egyébként a beruházási döntés meghozatalában általában másodlagos az egyéb tényezők (stabilitás, piac nagysága, infrastruktúra, munkaerő) mellett. A jelentősége iparáganként is eltérő, a betanított munkát igénylő, könnyen mozgatható iparágak esetében jóval nagyobb ez a szerep.

Az EU-tagság okozhat jelentős tőkemozgásokat, hiszen az egységes piac lehetővé teszi a teljes uniós piac koncentrált kiszolgálását. Ezért nincs feltétlenül szükség egymástól kis távolságra lévő, párhuzamos termelési kapacitások működtetésére. A tagjelölt országokban az adórendszerek mostani egyszerűsítése, kedvezőbbé tétele már az EU-n belüli versenyképesség javítását célozza annak érdekében, hogy minél több nemzetközi vállalkozás válassza az ország termelő és értékesítési kapacitásait az egységes piac ellátására.

Súlyos gondot jelent az iparűzési adó

A hazai adórendszerben a talán legkritikusabb pont a helyi iparűzési adó. Erdős Gabriella szerint a magyar iparűzési adóhoz hasonló nagyságrendű helyi adó nem található a régióban. A lengyeleknél és a szlovákoknál például a helyi adók körében nem szerepel ilyen jellegű elvonás.

A szakértő egyes becslésekre utalva arról tájékoztatott, hogy a helyi adó a társasági adóval együtt 30 százalék fölötti jövedelemadó-terhet jelent egy átlagos magyar társaságnak. Bár az elvonás mértéke az előbbi esetében legfeljebb két százalék, azt nem a nyereségre, hanem az anyagköltséggel csökkentett árbevételre vetítik ki.

Ezáltal az adómértékek közti különbségnél jóval csekélyebb az eltérés a tényleges bevételekben. Míg a gazdálkodók társasági adójából tavaly 364 milliárd forint nettó bevétele származott a költségvetésnek, a helyi önkormányzatokhoz iparűzési adóból 240 milliárd forint körüli összeg folyt be.

A minisztérium módosításra készül

A cégek számára tehát az iparűzési adó megreformálása sürgős. Hírek szerint a Pénzügyminisztérium változásokat tervez ezen a területen, ennek egyik lehetséges iránya, hogy ne az árbevételre, hanem az eredményre vetítsék ki az adót. Ezt a lépést üdvözölné Michael Glover, a KPMG adóosztályának partnere, aki szerint a kedvezmények kifutását mindenképpen kompenzálni kell a helyi adóztatásban.

Erdős Gabriella úgy látja, hogy a változtatás már csak azért is szükséges, mivel a jelenlegi adó nem iparágsemleges. Ezzel ezzel potenciálisan alkalmas a piac torzítására, továbbá forgalmi adó jellege ellentétes lehet a harmonizált közösségi forgalmiadó-rendszer követelményével.