Ma tárgyal a kormány az adóváltozásokról

A tervek szerint az eddigi 100 százalékos fejlesztési adókedvezmény 80 százalékra csökkenne, viszont 10 milliárd helyett 5 milliárd forint lenne a beruházás alsó határa, s az újonnan felvett foglalkoztatottak kritériumként meghatározott számát ötszázról kétszázra mérsékelné a Pénzügyminisztérium. A hátrányos helyzetű térségekben a számok rendre 3 milliárdról 1,5 milliárdra, valamint 300 főről 100 főre módosulnának, az adókedvezmény érvényesíthetőségének időtartama pedig 5-ről 10 évre nőne.

Jelképes változás?

A társasági adót érintő módosítás sem érdemi adóbevétel-kiesést, sem -növekedést nem okoz - vélekedett Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az egyéb jogcímen igényelhető adókedvezmények révén a vállalkozások zöme eddig sem fizetett nyeresége 12 százalékánál magasabb társasági adót. A szóban forgó 2 százalék pedig nem élénkíti jelentősen a beruházási kedvet. Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója mindazonáltal Magyarország versenyképességét javító módosításként értékeli a tervezett lépést. Az AmCham javaslata egyébként évente 2 százalékos társaságiadó-csökkentést tartalmaz, egészen a 12 százalékos szintig, amivel kedvező pozícióba kerülhetne az Európai Unióban az ország.

Húszszázalékos nyereségadó

A szakértők inkább az iparűzési adó okozta nehézségekre helyezik a hangsúlyt. Az árbevételt 2 százalékkal terhelő helyi adónem ugyanis profitalapra átszámítva 20 százalékos nyereségadóval egyenértékű, az adózás végső mértéke tehát 38 százalékról csupán 36 százalékra süllyedne - hangsúlyozta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adóügyi szakértője. A társasági adó minimális csökkentésével csak időt nyerhet a kormányzat a közép-kelet-európai régió országai közötti versenyben - fogalmazott. Az iparűzési adó által okozott olyan anomáliákat, hogy kis települések egy-egy nagy gyár adójából szépen fejlődnek, míg közepes méretű városokban az alapszolgáltatásokat sem tudja megfizetni az önkormányzat, tisztességesebb elosztási rendszerrel lehetne hosszú távon orvosolni.

A beruházási adókedvezmény feltételrendszerének kiszélesítését egyöntetűen pozitívan fogadják a szakértők. Az eddig szinte csak a multinacionális cégek számára elérhető kedvezményt az 5 milliárdos, illetve 200 fős limitnek köszönhetően közepes vállalkozások is igénybe vehetik ezentúl. A beruházással járó kockázat vállalása mellett szól továbbá a 10 éves érvényesítési idő. Az eddig hatályos 5 év alatt ugyanis a legritkább esetben fordul jövedelmezőre egy beruházás, vagyis válik kihasználhatóvá az adókedvezmény - mondta Erdős. A módosítás vélhetőleg mind a magyar, mind a külföldi kis- és középvállalkozások beruházási kedvét élénkítheti. Az egyik lehetséges fejlesztési terület az EU által megkövetelt környezetvédelmi beruházások finanszírozása.

Fölösleges eva-módosítás?

Nem hoz lényeges változást az egyszerűsített vállalkozási adót választani jogosult vállalkozások körének bővítése az árbevételi plafon felemelésével - mondta Zara László. A tervek szerint 15 millióról 18 vagy 25 millióra nőhet az árbevétel felső határa, ám a 10 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező cégek már eddig sem használták ki ezt a lehetőséget. Más vélemények szerint ilyen cégméretnél már komoly költségszinttel lehet számolni, aminek a leírását nem teszi lehetővé az eva. A bevételi határ növelésének gátat szab, hogy az EU csak 70 ezer euróig ad teret a kedvezményekre vonatkozó döntésekre, ez pedig 18 millió forintnak felel meg.