Csökkenhet a reálbér januártól

Sokba kerül nekünk ez az adócsökkenés - mondhatják azok, akik az átlagosnál sokkal többet vagy kevesebbet keresnek, esetleg lakáshitelt törlesztnek. Mint ismeretes, január elsejétől megváltoznak az adósávok és az adókulcsok, valamint módosulnak az adókedvezmények és a munkavállalók által fizetendő járulékok is. Az, hogy az adósávok 150 ezer forinttal emelkednek (az alsó adósáv felső határa 650 ezer helyett 800 ezer, a középsőé 1 millió 350 ezer helyett másfélmillió), valamint az adókulcsok 20-ról 18-ra, 30-ról 26-ra, 40-ről 38-ra csökkennek, a kormány álláspontja szerint mérsékli a lakossági adóterheket (bár az szja még így is hazánkban a legmagasabb az uniós csatlakozásra váró országok között).

A valóságban ugyanakkor az egészségbiztosítási járulék emelkedése 3-ról 4 százalékra, a tb-járulék plafonjának megemelése 3,9 millióról csaknem 5,3 millióra, valamint a különböző adókedvezmények csökkentése, megszűntetése miatt bizonyos keresetek esetén csökken a nettó kereset, vagyis nő az adóterhelés januártól. Sőt: ha abból a hat százalékos béremelésből indulunk ki, amivel a kormány számol, akkor, akárhogy is számolunk, minden kereseti sávban csökken a reálbér (vagyis a nettó bér emelkedése kisebb lesz, mint a tervezett 5,7 százalékos infláció). Bár még nem sikerült megszereznünk az új adójogszabályoknak megfelelő szoftvereket, egy interneten is keringő (bár nem kevés pontosításra szoruló) számolóprogram és Tóth Erzsébet okleveles adószakértő segítségével megkíséreltük kiszámolni, mennyi is az annyi.

Szegény szegények

Aki alkalmazottként minimálbérből él (a továbbiakban is csak az alkalmazottak keresetével foglalkozunk), az jelenleg a havi bruttó ötvenezer forintból 43 750-et kap kézhez (a 6250 forintos levonás az összesen 4250 forintnyi nyugdíjjárulékból, az 1500 forintos egészségbiztosítási és az 500 forintos munkavállalói járulékból tevődik össze). Ha a keresete nem változna 2004-ben, akkor az egészségbiztosítási járulék növekedése miatt 500 forinttal csökkenne, vagyis 43 250 forintra módosulna a havi nettó jövedelme.

Miután azonban a kormány döntése szerint a bruttó minimálbér 2004-ben 53 ezer forint lesz, ennek nettó összege is emelkedik. Igaz, a bruttó háromezer forintnak csak mintegy kétharmadával, 2095 forinttal, 45 845 forintra. Ez azt jelenti, hogy a nettó minimálbér csupán 4,7 százalékkal nő, vagyis reálértéken közel egy százalékkal csökken.

Nemcsak a minimálbéresek járnak rosszul: aki például bruttó 62 ezret keres, és jövőre is annyit fog, 51 384 forint helyett 2004-ben 51 650-et kap. A különbség tehát elenyésző, mindössze havi 266 forint, vagyis a reálbére biztosan csökken.

Az átlagkeresetűek reálbére sem nő

A KSH-adatai szerint az alkalmazotti átlagkereset idén körülbelül 130 ezer forint. Ebből 87 029 forint kerül zsebbe; ez körülbelül kétezer forinttal emelkedik akkor is, ha a bruttó nem változik januártól. Ha itt is hat százalékos emelkedéssel számolunk, akkor az így kapott 137 800 forint nettója 91 612 forint lesz. Az emelkedés ebben az esetben havi 4583 forint, ami jól hangzik, ám mindössze 5,2 százalékos emelkedést jelent, így szintén nem elég a reálbér növekedéséhez.

Gazdagnak sem jó lenni

Az adócsökkentéssel a kormány azért adott a szociális igazságnak is, holott végül nem vezették be a negyvenszázalékos, negyedik adókulcsot. Százezrekkel csökkenhet így 2004-ben azoknak az éves nettó keresete, akik a magyar béreket jóval meghaladó jövedelemmel rendelkeznek.

Aki bruttó háromszázezret keres, az nagyjából ugyanannyi nettót vihet haza 2004-ben is, mint idén (a bruttó hat százalékos emelése azonban a nettóban 5,4 százalékra olvad). Akinek idén a bruttója 350 ezer forint volt, az kétszázezer forint körüli összeget kapott kézhez (a 3 905 500 forintos tébéjárulék-plafon elérése előtt kevesebbet, azt követően többet). Ha bruttója nem nő januártól, akkor éves szinten mintegy 22 ezer forinttal csökken a jövedelme (főként azért, mert a tébéjárulék-plafon 2004-től 5 256 000 forintra emelkedik), de még egy hat százalékos bruttóemelésből is csak mintegy négyszázaléknyi maradna meg.

Négyszázezres keresetnél a veszteség éves szinten csaknem 67 ezer forint, ha nem változik a bruttó, és ennél a keresetnél a hat százalékos bruttó béremelésből is kevesebb, mint három százalék marad. Félmilliós jövedelemnél emelés nélkül már csaknem százezer forint lehet éves szinten a különbség.

Több tízezren lesznek a lakáshitel áldozatai?

Megváltoznak a lakáshitel adókedvezményével kapcsolatos szabályok is, ami tíz-, ha nem százezrek életét nehezíti meg (hiszen a KSH adatai szerint már június végén több mint kétszázezer lakáshitel-szerződés élt az országban). Megszűnik emellett a nyugdíjjárulék adókedvezménye, ám ennek hatását a nettószámításnál már éreztettük, valamint elvész a befektetési adóhitel kedvezménye is, ez utóbbi azonban kevesek adózását befolyásolja radikálisan.

Visszatérve a lakáshitelre: eddig a törlesztés negyven százalékát, de legfeljebb évi 240 ezer forintot lehet leírni az adóból. A kedvezmény havi ötvenezer forintos törlesztő részlet megfizetésénél volt maximálisan kihasználható. Mivel az évi 240 ezer forint a havi 85 ezer forintos kereset adója, a kedvezménnyel (ha esetleg kisebb törlesztő részlet miatt nem is a teljes összeggel) gyakorlatilag minden lakáshiteles élni tudott.

Mostantól azonban csak bizonyos hitelnagyságig (használt lakást vevők maximum tíz-, újat vásárlók tizenötmilliós kölcsönösszegig) igényelhetik az adókedvezményt, ami máris sújtja azokat, akik kellő önerő hiányában erejükön felül kényszerültek hitelfelvételre. Ennek hatására ugrásszerűen megnőhet azoknak a meggondolatlan adósoknak a száma, akik képtelenek fizetni lakáshitelüket, és így akár a fedelet is elveszíthetik a fejük fölül.

A lakáscélú hitel adókedvezményének maximuma is csökken, 240 ezerről 120 ezer forintra. Ez több tízezer család átlagos adóterhelését növeli havi tízezer forinttal (a KSH adatai szerint június végén már kétszázezer családnak volt lakáshitel-szerződése, év végére ez a szám várhatóan 220-230 ezer körül alakul majd, piaci becslések szerint a szigorítás a hitelfelvevők 20-30 százalékát érinti majd). Számításaink szerint egyetlen olyan kereset sincs, ahol ezt a havi tízezres veszteséget az adócsökkentés "visszaadná".