Újra terítéken az ingatlanadó

Még a szabad demokrata polgármesterek közül is többeket meglepett Csillag István gazdasági miniszter múlt hét végi bejelentése az iparűzési adó esetleges eltörléséről. A tárcavezető szerint mindenképpen kompenzálni kell az önkormányzatokat, ám ennek mikéntjét firtató kérdésekre nem válaszolt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM).

Az iparadó aránytalan

A javaslat a legnagyobb helyben kivetett és beszedett adónem megszüntetésére, 250-270 milliárd forint - az önkormányzati bevételek 10 százaléka - sorsáról szól. A Napi Gazdaság által megkérdezett polgármesterek abban egyetértettek, hogy nem elég az önkormányzati finanszírozás egy elemét megváltoztatni, csak a feladat- és hatáskörök áttekintésével és újratelepítésével párhuzamosan érdemes vizsgálni.

Magyar Levente, Jászberény SZDSZ-es polgármestere szerint az iparűzési adó aránytalanságokat szült az önkormányzati finanszírozási rendszerben: a szocialista ipartelepítés öröksége, hogy egyes települések jókora bevételhez jutnak ebből az adónemből, miközben máshol alig van termelő vállalat. Az aránytalanságok kiküszöbölésére létrehozott kompenzációs rendszer pedig félmegoldás. Magyar szerint a miniszteri bejelentés mögött az is állhat, hogy az Európai Unióban ritka kivételektől eltekintve nem működik ez az adónem. A polgármester úgy véli, a jelenleg a központi költségvetésbe folyó adónemek közül az áfa megosztása hozhat megoldást a települések és a büdzsé között. Számol azzal a lehetőséggel is, hogy a vagyonalapú adók jutnak nagyobb szerephez a helyi adóztatásban a jövőben, az uniós tagállamok gyakorlatának megfelelően.

Papp János, Békéscsaba szintén szabad demokrata polgármestere is üdvözölné az iparűzési adó átalakítását, az adóelképzelések közül azonban csak olyat tudnak támogatni, amelyek nem okoznak túlzott adminisztratív terheket az önkormányzatnak. Az érték alapú ingatlanadózás elterjedésével szerinte ki lehetne védeni, hogy ne a konjunktúra alakulásától függjenek a helyi adóbevételek - ahogy az iparűzési adó esetében történik. Vigyázni kell azonban arra - hívta fel a figyelmet -, hogy ne pusztán alapterület szerint, hanem a tényleges érték alapján állapítsák meg az adót (például egy belvárosi és egy külterületi ingatlan esetében). Ezenkívül mentességeket is be kellene építeni a rendszerbe - akik például saját erőből hozzák létre a lakókörnyezetük infrastruktúráját, azok mentesülhetnének az adó alól. A ingatlanadó jövő évi bevezetését a technikai feltételek - például országos kataszter - hiányában még nem tartja kivitelezhetőnek a békéscsabai polgármester.

Tavalyi tervek

Hasonlóan nyilatkozott Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki várja a további részleteket a gazdasági tárcától. Az érték alapú ingatlanadózást szakmailag támogathatónak tartja Jauernik István, az MSZP önkormányzati területért felelős politikusa is. Szóba jöhet még a társasági adó vagy az áfa megosztása (vagy az idén megszüntetett áfalevonási lehetőség visszaállítása) is, ebben az esetben pedig megszűnhetne a kompenzációs rendszer, vagyis az adók újraosztása a települések között - mondta a napilapnak. Az ingatlanadó szerinte csak akkor vezethető be, ha a lakosság össz-adóterhelése nem változik, vagyis az adórendszer más ágán csökkentenek.

Emlékezetes, hogy tavaly nyáron a Pénzügyminisztérium e tárgyban született javaslatát első lendületből dobták vissza a szocialista képviselők. Értékalapú ingatlanadót egyébként most is kivethetnek a települések, bár ezzel alig páran élnek.