Miklós
-7 °C
2 °C

Alkotmányellenes a pénzügyes adó?

2004.09.20. 08:20
Szektoronként ugyanis lehet külön adókulcsot alkalmazni, ehhez azonban alaposan - a nyílt diszkriminációt elkerülve - körül kell határolni az érintetteket. Ezért jogászok szerint ellentétes az alkotmánnyal a 24 százalékos adó bevezetése.
Jogászok szerint egyre biztosabb, hogy a pénzügyi szektort sújtó 24 százalékos adóterv bevezetése ellentétes lenne az alkotmánnyal. Sok szakértő már a bejelentést követően így vélekedett, de a későbbi "pontosítás", amely a biztosítókat kivette ebből a körből, másokat is erre a véleményre sarkallt. Szektoronként ugyanis lehet külön adókulcsot alkalmazni, ehhez azonban alaposan - a nyílt diszkriminációt elkerülve - körül kell határolni az érintetteket. Ez pedig a szolgáltatások mind erőteljesebb összefonódása, a pénzügyi csoportok kialakulása miatt nem is annyira könnyű feladat.

A szaktárca már mintha kezdene is meghátrálni, amiben szerepet játszhat az is, hogy az OTP Bank szokatlanul éles hangú közleményt adott ki a banki nyereségadó tervezett módosítására reagálva. A legnagyobb magyar, a környező országokban is jelen levő hitelintézet kilátásba helyezte, hogy a legnyereségesebb tevékenységeket áthelyezik oda (például Szlovákia), ahol a haszonból kevesebbet vonnak el. Azt, hogy a terv elbocsátásokhoz és a banki szolgáltatások drágulásához vezethet, az OTP előtt már a Magyar Bankszövetség elnöke is érzékeltette.

Helyette kamtadót?

A Népszabadság értesülése szerint a pénzügyminiszter, Draskovics Tibor az érdekképviseletekkel folytatott pénteki egyeztetésen azt mondta: készek megvizsgálni minden alternatív javaslatot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt viszont a hét végén az RTL Klub Híradójának úgy nyilatkozott, hogy a kormány fenntartja azt a tervét, hogy 24 százalékosra emeljék a bankok nyereségadóját. A magasabb társasági adó helyett a Népszabadság szerint szóba jöhetne a banki kamatnyereség külön adóztatása vagy a céltartalékok veszteségként való elszámolásának megszüntetése is. Előbbi tulajdonképpen a kamatadó visszahozását, utóbbi viszont a korszerű bankrendszerrel való szakítást, évtizedes visszalépést jelentene.

Az egykori bankkonszolidációt nagyrészt éppen az tette szükségessé, hogy a bankok korábban nem létező nyereségek után is kénytelen voltak adót fizetni. Tény persze, hogy a hitelintézetek a kinnlevőségek értékelése révén meglehetősen széles játéktérrel rendelkeznek profitjuk alakításában (azok után a hitelek után, amelyeknél megítélésük szerint kérdéses, hogy az adós rendben fizet, céltartalékot képeznek, amit nyereségük terhére költségként számolhatnak el). Ezen azonban EU-konform módon legfeljebb a céltartalék-képzési szabályok szigorításával lehetne segíteni, aminek eredménye aligha elégítené ki a büdzsé étvágyát.

A 30 milliárdos bevételi igény a Napi Gazdaság számítása szerint 10 százalékos kamatadó esetén teljesülhetne. Abban az esetben, ha ezt generálisan, nem kis társadalmi felzúdulást kiváltva, vezetnék be. A Napi Gazdaság információi szerint azonban a Magyar Bankszövetség, amellyel a héten folytatja a tárgyalásokat a PM, hajlik arra a megoldásra, amely például a kisebb betéteket kivenné az adókötelezettség alól. Persze az alkotmányossági kérdésekre a kamatadónál, bármilyen formában is bukkanjon fel, szintén nem árt figyelni.