Dezső
12 °C
25 °C

Az adóreform nem adócsökkentés

2005.04.05. 16:43
Túl sok kérdőjelet hagyott nyitva az adóreform-bizottság ahhoz, hogy érdemben meg lehessen állapítani, a terhek csökkentését vagy emelkedését jelenti-e a tervezett adóreform: a testület feladata azonban nem is az adócsökkentés, hanem a vállalkozások versenyképességének javítása volt.
Érdemi adócsökkentést biztosan nem jelent sem a magánszemélyek, sem a vállalkozások számára a kormány által felkért adóreform-bizottsági által készített koncepció, de az is elképzelhető, hogy a terhek egyes csoportoknál emelkedni fognak - derül ki több szakértő az Indexnek adott nyilatkozatából. Az, hogy tényleges csökkentésre nem kerül sor, többek szerint nem meglepetés: miután a bizottság - melynek egyébként elsődleges feladata a vállalkozások versenyképességének javítása, és a nem a magánszemélyeket is érintő köztehercsökkentés kidolgozása volt - a konvergencia program, azaz államháztartási hiány folyamatos csökkentésének kényszere által beszorítva mozgott, a nagy társadalmi elosztórendszerek reformja pedig ismételten elmaradt, áttörést nem lehetett várni a testülettől.

Kérdőjelekkel teli szja

Ma egyáltalán nem lehet megmondani azt, hogyan változik a magánszemélyek adóterhelése a koncepció elfogadása esetén - mondta az Indexnek Zara László, a bizottság tagja, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke. A bizottság ugyanis javaslatot tett a fogyasztási célú adókedvezmények, így egyebek között a Sulinet programhoz és a támogatott lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmények teljes eltörlésére. A testület ugyanakkor többször utalt rá, hogy a jelenleg még adókedvezményekkel támogatott célokra az állam más formában adhat támogatást. Az, hogy lesznek-e új eszközök és milyen célokra, alapvetően befolyásolja, hogy az szja átalakítás kinek jelenthet emelést, és kinek adócsökkentést.

Emellett a javaslat megfogalmaz új terheket is, a kamat kivételével valamennyi tőkejövedelem 25 százalékos adóját, ami többek között a tőzsdei árfolyamnyereség adó bevezetését jelenti.

A szja-kérdés eldöntését nehezíti az is, hogy későbbi derülhet csak ki, hogy a kormány a két vagy a háromkulcsos megoldás mellett foglal állást.

Vállalkozások: a nyereséges cégek járnak rosszul?

Ha a kormány nem a koncepcióban az egyik lehetőségként szereplő, három év múlva bevezetendő 14 százalékos társasági adókulcs mellett dönt, akkor nem csak azzal kell szembenézni, hogy a vállalati szféra terhei nem csökkenek érdemben, hanem azzal is, hogy a kifutó adókedvezmények és az újonnan bevezetendő helyi adók miatt több környező ország is versenyelőnybe kerülhet - mondta Zara László. Szerinte amennyiben hosszabb távon is marad a 16 százalékos adókulcs, akkor igazából csak a vállalkozásokra hárított közterhek átrendezéséről lehet beszélni, olyan módon, hogy a veszteséges cégek egy kicsit jobban, a nyereségesek egy kicsit rosszabbul járnak. A megszűnő iparűzési adó ugyani az eredménytől függetlenül fizetendő, míg a társasági adó alapja nyereség.

Összességében nemhogy enyhítenék a terheket, hanem esetleg többletterhek belépésére, egyszerűsítés helyett bonyolultabb szabályozásra lehet számítani - mondta a javaslatról Parragh László, a bizottság tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint mondta erre utal az újabb helyi adók, pót társasági nyereségadó bevezetése, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2,5 százalékpontos emelése. Az MKIK üdvözli, az EVA köre bővítését és a nyereségadó 5 millió forintos határig tíz százalékra csökkentését, az iparűzési adó megszűntetését és azt, hogy az szja felső adókulcsa 2,5 millió forintnál lépjen be és az szja 18%-os kulcsú része az önkormányzatok bevétele legyen. Parragh László ugyanakkor kiemelte: az iparűzési adó fokozatos megszüntetésére javasolt megoldás bonyolultabb, többletterheket ró a vállalkozói szférára, az intézkedések gazdaságra, vállalkozókra gyakorolt hatásait a bizottság nem vizsgálta

Komplex, valós, tartósan ható reformok az államháztartás radikális átalakítása nélkül nem valósíthatók meg - hangsúlyozta az elnök. Ezt az álláspontot nagyon sokan osztják, de érvényesítése mindaddig váratni fog magára, amíg a pártok nem jutnak megállapodásra, hogy több cikluson átívelő reformokat és programokat valósítanak meg, amíg nem határozzák meg közösen a reformok és a programok tartalmát, amíg nem kötelezik magukat, hogy bármelyikük kerüljön kormányra, folytatják a megkezdett munkát.

Kampánykérdés lesz

A Fidesz már tegnap jelezte, hogy "jobb, ha a kormány nem csinál semmit", Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azzal hárította el az Index érdeklődését a bizottsági javaslattal kapcsolatban, hogy csütörtökön sajtótájékoztatót tartanak.

Az már eddig is valószínűsíthető volt, hogy az adóreform, illetve az adócsökkentés ügye így vagy úgy kampánytémává válik, azáltal, hogy a koalíció még ebben a ciklusban szeretné elfogadni a következő ciklust is meghatározó adójogszabályokat, ez már biztosra vehető. Az Indexnek a bizottság több, neve mellőzését kérő tagja azt hangsúlyozta: ennél többet a jelenlegi helyzetben nem lehet tenni, más kérdés, hogy a kormánynak nehéz dolga lesz, ha a koncepció egészét magáévá teszi. Arra már Akar László, a tesület elnöke is felhívta a figyelmet, hogy nehezen kommunikálható anyagról van szó: egyes adónemek és tételek megszűnnek vagy csökkenek, míg részben ezek helyett újak születnek, és így nehéz a csökkentésről beszélni. Míg a bizottság elnöke azonban azt mondta, összességében 340 milliárd forintról mond le a központi költségvetés a reform keretében, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy ezen összeg egy része más forrásokból az önkormányzatoknál jelenik meg, és nem marad az adózók zsebében.