Árpád
-1 °C
9 °C

Nem nyerő a 21

2005.06.08. 12:55
Várhatóan a jövő hétfőn nyilvánosságra kerül, milyen változások lesznek az adórendszerben. Az adóreform-bizottság által javasolt százmilliárdos adócsökkentésből valószínűleg nem sok marad, hiszen a száz lépésből eddig ismertetett 64 többe kerül, mint amennyit hoz a költségvetésnek. A már bejelentett új járulékokkal és a kormánypártok által már tárgyalt egykulcsos adóval valószínűleg főként a költségvetés járna jól.

Információink szerint a kormány ezen a héten sem tárgyal az adórendszer változtatását érintő javaslatokról, bár Gyurcsány Ferenc kormányfő a jövő hétfőn várhatóan bejelenti, hogy milyen adóváltozások várhatók. Korábban már nyilvánosságra hozták, hogy januártól új egészségügyi hozzájárulás terhelné a tőkejövedelmet szerzőket, valamint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást kellene fizetni a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak után. Emellett tudomásunk szerint a miniszterelnök a koalíciós pártokkal már tárgyalt arról, milyen hatása lenne annak, ha az áfa, a személyi jövedelemadó, az eva és a társasági adó kulcsát egységesen 21 százalékosra változtatnák.

Az evásoknak mindenképpen rosszabb lesz

Azok, akik ma az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóznak és áfaalanyok, mindenképpen rosszul járnak az adóváltozásokat követően, akár az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetik, akár evások maradnak. Jelenleg az evát az áfával növelt összegből kell befizetniük, így bruttó 125 (nettó 100) forintból nagyjából 105 forintjuk lesz az adózást - az iparűzési adó és az eva befizetését - követően, míg a kifizető az átutalt 25 forintnyi áfát visszaigényelheti.

Ha a jövőben a megbízási jogviszonnyal foglalkoztatott az ekho szerint adózik, akkor a kifizetőnek a mostani 100 forint helyett 135 forintot kell kifizetnie, és a megbízottnak is csak 100 forintja marad a mostani 105 helyett. Abban az esetben, ha a kifizető nem akar a mostani 100 forintnál többet költeni, akkor a megbízási díjat 74 forintra kell csökkentenie, vagyis ugyanannyi munkáért ezentúl negyedével kevesebb pénzt kaphatnak a foglalkoztatottak.

Rosszul járnak az evások akkor is, ha a jövőben az áfa és az eva egyaránt 21 százalékos lesz. Ebben az esetben ugyanis a nettó 100 forintból bruttó 121 lesz, aminek 25,4 forint lesz az evája. Így nettóban 94-95 forint marad, körülbelül tíz forinttal kevesebb, mint a jelenlegi szabályok szerint. A kifizetők számára ez a módosítás ugyanakkor nem jelent változást, hiszen a 21 forintnyi áfát visszaigényelhetik.

A mostani rendszerben az eva negatív adó, hiszen az adók figyelembevételével több marad a vállalkozónál, mint amennyi adók nélkül lett volna. Ez a nagyjából mínusz ötszázalékos adó változna tehát körülbelül ötszázalékosra a 21 százalékos kulcs bevezetésével.

A szegényeket az áfaemelés terhelné

Közgazdasági szempontból érthető és indokolható az egykulcsos áfa bevezetése, ám kérdéses, hogy politikailag védhető és felvállalható lesz-e egy ilyen döntés. Ha ugyanis a jelenlegi 5, 15 és 25 százalékos áfa egykulcsosra, 21 százalékosra változik, akkor a felső kulcs csökkentéséből fakadó több tízmilliárdos kiesést az alsó kulcsok emeléséből származó bevételnövekedés kompenzálhatja. Ha ezek áfakulcsa 15-ről 21 százalékra emelkedne, az 5,2 százalékos áremelkedést eredményezne. Ez politikai szempontból azért támadható, mert a 15 százalékos kulccsal adózó termékek többsége a rosszabb körülmények között élő családok kiadásaiban nagyobb súllyal szerepel, mint a jómódúak között. Ilyen például az élelmiszer, a gáz vagy az a távfűtés, aminek árcsökkentését a száz lépés részeként már június elején bejelentette a miniszterelnök.

A 15 és 25 százalékos áfakulcs egységesítése 21 százalékra egyértelműen a szegények terheit növelné, ráadásul ennek a lépésnek inflációerősítő hatása is lenne (ahogyan 2004 elején is nőtt az infláció az áfa emelése miatt). A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a felső kulcs csökkentésének hatására a kereskedők nem csökkentik áraikat, miközben a középső - és különösen az alsó - áfakulcs emelésének következménye egyértelműen az árak emelkedése lesz. Ha mégis csökkenének a felső kulcsba tartozó termékek, így egyebek mellett a szórakoztató elektronika, a híradástechnikai eszközök, az italok, a gépjárművek és az illatszerek árai, azzal az ilyen termékeket nagyobb arányban vásárlók, tehát a magasabb jövedelműek járnának jobban (igaz, a villamosenergia ára is mérséklődne).

Ha az áfa változása miatt emelkednek az élelmiszerárak, akkor azzal nemcsak a szegényebb körülmények között élők járnak rosszabbul, hanem - szociális helyzetüktől függetlenül - valamennyi nagycsaládos is. A gyerekek számával arányosan ugyanis mind a rezsiköltségek, mind az élelmiszerre költött pénz aránya jelentősen emelkedik. A nyugdíjasok szintén az átlagosnál többet költenek élelmiszerre, így számukra szintén jelentős pluszkiadást jelentene a 15-ről 21 százalékosra emelkedő áfakulcs. Az időskorúakat emelett sújtaná a gyógyszerek áfájának drasztikus emelkedése 5-ről 21 százalékra, bár a támogatott gyógyszerek árát az állam valamilyen mértékben kompenzálni tudná.

Az egykulcsos szja a magasabb keresetűeknek jó

Ahogyan az áfa, úgy a személyi jövedelemadózás esetén is a magasabb keresetűek járnának jól egy olyan szja-rendszerrel, amelyben mindenki ugyanannyi adót fizet. Jelenleg az adókedvezményeknek köszönhetően a minimálbéresek egyáltalán nem fizetnek adót, de a kisebb bruttó keresetű alkalmazottak is részesülhetnek 108 000 forintnyi szja-kedvezményben. Egységes adókulcs esetén a havi 10-20 000 forintos eseti jövedelmek és 50-60 000 forintos bérek után is ugyanúgy meg kellene fizetni a teljes 21 százalékos adót, mint a havi 400-500 000 forintos bérek után.

A költségvetés idén 1012,8 milliárd forintnyi szja-bevételre számít. Ezt érdemben nem módosítaná, bár kismértékben, néhány tízmilliárd forinttal csökkentené az egykulcsos, 21 százalékos szja. A kedvezmények figyelembe vételével ugyanis jelenleg, a 18 és 38 százalékos kulcsokat alkalmazó rendszerben 22 százalék körül van az átlagos adóterhelés.

Rontaná a versenyképességet a nagyobb társasági adó

Az egykulcsos adó nemcsak a szegények megélhetési feltételeit rontaná, hanem a gazdaság versenyképességét is. A jelenlegi társasági adókulcs ugyanis 16 százalékos, vagyis csaknem harmadával kellene emelni ahhoz, hogy az is 21 százalékos lehessen. Egy ilyen mértékű adóterhelés-növekedés feltehetően jelentősen csökkentené a befektetői érdeklődést Magyarország iránt, valamint tovább lassítaná az egyébként is lendületét veszítő gazdasági növekedést.

Társasági adóból idén 467,8 milliárd forintnyi bevételre számít a költségvetés, ami 21 százalékos adókulcs esetén 654,9 milliárd forint lenne, vagyis 187,1 milliárddal több. Ez ugyan jól jönne a költségvetésnek, ám kétséges, hogy valóban befolyna-e ennyi adó - részben a gyengülő gazdaság, részben az erősödő adóelkerülés miatt -, ráadásul a vállalkozói adóterhek ilyen mértékű emelkedése nagyon komoly versenyhátrányt okozna az országnak. Így egy ilyen emelés legfeljebb a helyi iparűzési adó felére csökkentésével képzelhető el - ez a lépés ugyanis körülbelül 175 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál, nagyjából tehát annyit, amennyit a társasági adó növelése elvenne.

Nem hangzik jól

Amellett, hogy az adózók nagy csoportjait várhatóan károsan érintené, ugyancsak erős ellenérv lehet az egykulcsos adóval szemben annak tervezett mértéke. A 21 százalék ugyanis korántsem hangzik olyan jól, mint a szlovák 19 százalék - gondoljunk csak a 9-re végződő árak árpszichológiai hatására. Arról nem is beszélve, hogy a romániai 16 százalékos egységes kulccsal összevetve már nemcsak pszichológiai, hanem tényleges gazdasági összevetésben is elbuknánk, hiszen az öt százalékpontnyi különbség mögött 25-30 százaléknyi adóteher-különbség áll.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!