Mária
-7 °C
3 °C

Magasak a magyar adók

2005.08.17. 13:00
Ha az iparűzési adó nem lenne, a hazai adórendszer versenyképesnek lenne mondható régiós összehasonlításban -- mondta az Indexnek Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adószakértője a cég új, 13 ország adórendszerét összehasonlító tanulmányának eredményéről. A magyar adók nem alacsonyak, de vállalható szinten vannak.
Az áfa és a bért terhelő munkaadói járulékok magasak, a társasági adó alacsony, az szja átlagos, de már alacsony jövedelemszintnél belép a legfelső kulcs - nincs meglepetés a 13 kelet-közép európai ország adórendszerét összehasonlító legújabb PricewaterhouseCoopers készítette tanulmányban. A szakértő szerint a legnagyobb hátrányt továbbra is az iparűzési adó jelenti nemzetközi összevetésben, ugyanakkor a versenyképességünket távolról sem kizárólag az adórendszer határozza meg, ennek köszönhetően a versenyképességi listákon továbbra is a régió éllovasai közé tartozunk.

A kisebb áfa is magas lesz

Áfakulcsok
Bulgária 20%
Csehország 19%
Horvátország 22%
Észtország 18%
Magyarország 25%
Lettország 15%
Litvánia 18%
Lengyelország 22%
Románia 19%
Oroszország 18%
Szerbia 18%
Szlovákia 19%
Ukrajna 20%
Átlag: 19,4

A felső áfakulcs 20 százalékra csökkentése esetén is a térség felsőáfakulcs-átlaga fölött lesz a hazai forgalmi adó, a jelenlegi 25 százalékos mérték pedig kiugróan magas - ez is kiderül a PwC új, az idei júniusi adatokra támaszkodó, 13 kelet-közép és kelet európai ország adórendszerét áttekintő felméréséből. A volt szocialista országok közül a legalacsonyabb 15 százalékos áfával Lettország büszkélkedhet, de további négy országban 18 százalékos a felső áfakulcs.


Társasági adókulcsok
Bulgária 15%
Csehország 26%
Horvátország 20%
Észtország 24/76 %*
Magyarország 16%
Lettország 15%
Litvánia 15%
Lengyelország 19%
Románia 16%
Oroszország 24%
Szerbia 10%
Szlovákia 19%
Ukrajna 25%
Átlag: 18,3 %

Jobban áll Magyarország, ha a társasági adó kulcsait hasonlítjuk össze: ez esetben a régiós átlag felett, azaz alatt teljesítünk. Négy olyan ország van, ahol a magyar 16 százalékosnál kevesebb adót kell fizetnie a vállalkozásoknak: a rekorder Szerbiában mindössze tíz százalékot, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában 15 százalékot.


Munkaadói járulékok
Bulgária 70%
Csehország 35%
Horvátország 17%
Észtország 34%
Magyarország 34%
Lettország 0%
Litvánia 31%
Lengyelország 19,83-22,72 %
Románia 32,5-36 %
Oroszország 2-26 %
Szerbia 18%
Szlovákia 34%
Ukrajna 37%

A sokat támadott magyar munkaadói járulékok bár valóban magasak, nem kirívóak a régióban. A hazai 33,5 százalékos teher pontosan egyezik például az észtországival, nagyságrendjét tekintve pedig ezen a szinten mozog illetve kicsit magasabb a cseh, a szlovák, a román és az ukrán munkaadói járulék. A sorból Bulgária és Lettország emelkedik ki: előbbiben 70 százalékot, utóbbiban semmit nem kell fizetniük a bérek után a munkaadóknak.


Divat az egykulcsos szja

A személyi jövedelemadók összehasonlítását a kedvezmények rendszerének bonyolultsága mellett az is nehezíti, hogy az egyes kulcsok eltérő jövedelemhatártól lépnek életbe az egyes országokban, sok ország pedig már egyetlen egységes kulcsot alkalmaz. Ami egyértelmű: Magyarországon nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony jövedelemhatárnál lép életbe a legfelső kulcs: a 1,5 millió forintos küszöb euróra váltva a második legalacsonyabb a vizsgált 13 országban, igaz, a minket megelőző Bulgáriában viszont már ezen összeg mintegy felénél, 3600 eurónak megfelelő jövedelemnél belép az ottani legmagasabb, 24 százalékos kulcs.

Személyi jövedelemadók
Bulgária 10- 24%, a felső kulcs 3600 eurónál lép be.
Horvátország 15-45%, a felső kulcs 36 490 eurótól él
Csehország 15-32%, a felső kulcs 10 300 eurótól
Észtország 24 százalékos egységes kulcs
Magyarország 18-38%, a felső kulcs 6150 eurótól
Lettország 25%
Litvánia 33% (a nem munkaviszonyból származó jövedelmekre 15 %)
Lengyelország 19-40%, a felső kulcs 18 500 eurótól
Románia 16%
Oroszország 13%
Szerbia 14% (a nem munkaviszonyból származó jövedelmekre 20 %)
Szlovákia 19%
Ukrajna 13%

Nem minden az adó

Valóban nem hozott meglepetést Magyarország helyzetét illetően a gyorsfelmérés - mondta az Index kérdésére Erdős Gabriella, a PwC adószakértője, hozzátéve, hogy az összegzés azzal a céllal készült, hogy gyorsan, könnyen áttekinthető összehasonlítást biztosítson a befektetőknek. Az adóversenyben Magyarország a térségben jól állna, ha nem lenne a társaságoknak komoly plusz terhet jelentő iparűzési adó, a többi adónem a szakértő értékelése szerint "vállalható szinten van". Abszolút lista felállítására Erdős Gabriella szerint nem igazán van lehetőség: a befektetőknek ugyanis profiljuktól függően más-más adónem lehet kulcsfontosságú, elég arra gondolni, hogy míg egy sok embert foglalkoztató termelő cégnek a munkaadói járulékok szintje kiemelten fontos, egy alapvetően a hozzáadott szellemi értékkel operáló vállalkozás számára nem.

A versenyképességünk azonban nem csak adókon múlik - hangsúlyozta Erdős Gabriella. Magyarország azért szerepelhet a térség országai közül elöl a versenyképességi listákon, mert ezek összeállításakor nagy súllyal esik latba a politikai-gazdasági stabilitás, az infrastruktúra és számos egyéb körülmény. A szakértő szerint megítélésünket javítja egyebek között az, hogy az eddig Magyarországra érkezett befektetések sikeresnek bizonyultak, és az is, hogy a privatizációban a külföldiek tulajdonszerzésére is érdemi lehetőség volt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.