Százmilliós eltitkolt jövedelmek

Fél év alatt 201 vagyongyarapodási vizsgálatot végzett el az adóhatóság, amelynek során csaknem kétmilliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok. Ez jelentős növekedést jelent, mivel tavaly egész évben 2,7 milliárd forint volt ez az öszszeg - válaszolta érdeklődésünkre Juhász István, az APEH ellenőrzési ügyekben is illetékes elnökhelyettese. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen vizsgálatok során átlagosan csaknem tízmillió forint volt a feltárt nettó adóhiány, tavaly ennél kevesebb. Az APEH ellenőrzési terve szerint ebben az évben több mint 500 vagyongyarapodásos vizsgálatot végeznek. Ez azt jelenti, hogy az év második felében még mintegy 300 magánszemély számíthat ilyen típusú vizsgálódásra.

Az efféle vizsgálatoknál az adóhatóság annak jár utána, hogy az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal arányban van-e az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ha nem tapasztalható arányosság, az adóhatóság becsléssel állapíthatja meg az eltitkolt adót. Ilyenkor azt valószínűsítik a revizorok, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek valójában mekkora jövedelemre volt szüksége.

Ezen vizsgálatokra főleg azok számíthatnak, akik vállalkozásuknak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtottak, vagy az adóhatósághoz bejelentés érkezik róluk, hogy adózatlan jövedelemre tettek szert. Többnyire azoknál a magánszemélyeknél jelenhetnek meg a revizorok ilyen jellegű ellenőrzésre, akik, miközben luxusszínvonalon élnek, a legdrágább terepjárókkal járnak, repülőgépen, helikopteren közlekednek, nagyobb értékű ingatlant vásárolnak, valójában pedig veszteséges vállalkozást üzemeltetnek, minimális bevallott jövedelem mellett. A nagy értékű külföldi ingatlanvásárlásokról egyébként az APEH nemzetközi információkat kaphat.

Tavaly akadt olyan vállalkozó, aki 150 millió forintos jövedelem forrását nem tudta megjelölni. Az idén is hasonló a helyzet: több olyan üzletembert is találtak a revizorok, akik százmilliós nagyságrendű jövedelem forrását nem voltak képesek igazolni. Az adóhatóság tapasztalatai szerint egyébként az adózók fantáziája korlátlan, amikor jövedelmük eredetéről kell nyilatkozniuk. Így például a magánszemélyek gyakran hivatkoznak korábbi szerződéseikben, hagyatékadó végzésekben nem szereplő, hozzátartozótól kapott pénzeszközökre vagy éppen külföldről kapott juttatásokra.