Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Mennyit adózunk januártól?

2005.09.16. 11:50
A nagyjából száz lépés csomag részeként már június végén megfogalmazta a kormányfő a jövő évi adóváltozások főbb elemeit, ám a részletekről csak hétfőn számolnak be. Az eddig napvilágot látott elképzelések és az általunk megismert javaslatok alapján számot vetünk azzal: kik mennyit nyernek a változásokkal, hol szigorít a kormány, és milyen új közterhekkel szeretné legalább részben pótolni a kieső adóbevételeket. Elsősorban az szja-változás hatásaival foglalkozunk, hiszen ez az, ami mindenkit a legközvetlenebbül érint.
Elképzelhető, hogy a kormányfő ígéretének megfelelően a jövő évi büdzsé valóban nem választási költségvetés lesz, de az is ugyanilyen valószínű, hogy az adótörvénycsomagot már a jövő tavaszi voksolásra gondolva fogadták el a kormánytagok – nyilatkozta az egyik nemzetközi tanácsadó adómenedzsere az eddig napvilágot látott adómódosítási elképzelésekről. Amíg ugyanis az eddig – igencsak szűkösen – napvilágra került információk szerint a kormány a büdzsé összeállításakor hajlandóságot mutatott az állami kiadások lefaragására, az adóváltoztatások a gazdasági célok megvalósítása helyett inkább a politikai érdekek szolgálatába állították.

Szja: az átlagot díjazzák

Az adócsökkentések ugyanis nem elsősorban a vállalati, sokkal inkább a lakossági közterheket mérséklik. Akárcsak idén februárban, jövőre is azzal szembesülhet a személyi jövedelemadót fizetők többsége, hogy akkor is több marad a borítékba – vagy érkezik a bankszámlára –, ha még nem sikerült megállapodni a munkaadóval. Ez kétségkívül olyan hangulatjavító elem, aminek jó hozama lehet a választások során – főként, ha figyelembe vesszük, kik a módosítás legnagyobb nyertesei.

Ezt egyébként egyáltalán nem könnyű kapásból megmondani. Első ránézésre azt gondolhatnánk: minél magasabb valakinek a bérből származó jövedelme, annál jobban jár azzal, hogy a felső sávba tartozó keresetek adókulcsa 38-ról 36 százalékra csökken. Ha valaki évi 11 550 000 forintos keresettel rendelkezik – ezt az összeget változatlannak vesszük 2006-ra is, hiszen még nem tudjuk, mennyivel nőnek a bérek –, akkor januártól a „felső” tízmillió forintnyi keresetének az adója nem 3,8, hanem csak 3,6 millió forint lesz (az esetleges adókedvezmények hatását nem számolva). Mivel 50 000 forint „átcsúszik” az alsó adósávba, összességében 210 000 forintnyi adót spórol meg. Ha valaki 21 550 000 forintot keres, már 410 000 forinttal csökken az szjá-ja, és így tovább, százforintonként mindig újabb két forintot nyer.

Csakhogy ha arányokat számolunk, kiderül, a legtöbbet az 1,5-2 millió forintos éves jövedelemmel rendelkezők nyerik az szja-változáson. A pénzügyminisztérium honlapján lévő kalkulátor adatait felhasználva kiszámoltuk: ebben a sávban az adócsökkenésnek köszönhetően az éves jövedelem 1,85-2,42 százaléka marad meg. Számszerűsítve ez 30 080 és 44 000 forint közötti adócsökkentés jelent – utóbbi, arányaiban a legnagyobb nyereség az 1,55 millió forintos éves keresettel rendelkezőket illeti meg.

Akik jövedelme ettől a sávtól kis mértékben tér el, az szja-csökkentés legnagyobb vesztesei lesznek. Amíg az 1,5 milliós bér még 30 080 forintnyi adócsökkentés jelent, az 1,4 milliós már csak 17 080, míg az 1,35 milliós 10 580 forintnyi éves (utóbbi 882 forintnyi havi) adómérséklést jelent (igaz, ezeket a számokat kismértékben még módosíthatják az adójóváírás szabályváltozásai). Az 1,35 millió kereset arányaiban is a legkisebb adócsökkentést teszi lehetővé: a megmaradó adó az éves bérnek mindössze 0,78 százaléka.

Az 1,3 millió forintnál kevesebbet keresők adója évi 12 960 forinttal csökken. Az adómentes munkabér határa a havi 63 000 forintnak megfelelő évi bruttó 756 000 forint lesz. A 70 000 forintos középfokú és a 77 000-es diplomás minimálbérek után tehát már kell szjá-t fizetni.

Az 1,5-2 milliós sávból éppen csak kilógók akkor sem járnak jobban, ha jövedelmük több az évi 2 milliónál. Az annál a keresetnél nyerhető adó 37 000 forint, 2,1 milliónál viszont már csak 21 000 forint (ez 1 százalékos arány a 37 000 forint 1,85 százalékával szemben). A 2,1 millió fölötti összegeknél már bekövetkezik a százforintonkénti két forintos növekedés, és az arányok is elkezdenek javulni, de a két százalékot még évi 48 millió forintnál sem éri el a megtakarított adó aránya.

Szigorítanak is

A felső adókulcs csökkentése és az adósáv eltolása mellé szigorítások is bekerültek az szja-csomagba. Láthatóan tovább erősödik a kormányzat eltökéltsége, hogy döntsön az adózók helyett; mi mással lehetne ugyanis magyarázni, hogy az önkéntes pénztárakba (nyugdíj- vagy egészségpénztárba) befizetett megtakarítás adókedvezményét nem az adózónak – vagyis a befizetés miatt arra jogosultnak – utalják vissza, hanem a pénztári számlára. Igaz, ez az összeg növeli a megtakarítást, az azonban egyelőre még nem világos: a tag éves díjába beszámít-e. További szigorítás, hogy ezentúl a befizetett tagdíjnak után nem 30, hanem csak 20 százalékos adókedvezményt lehet igénybe venni.

Változik a családi adókedvezmény is: ez egy- és kétgyermekes családoknak januártól már nem jár – ennek ellentételezésére emelik a családi pótlékot –, a jogosultsági határ 8-ról 6 millió forintra csökken. Ez a 6 milliós limit azonban csak a háromgyermekes családokra vonatkozik, minden további gyerek esetén félmillió forinttal nő.

Szigorítást jelent az is, hogy korlátozzák az adómentesen adható természetbeni juttatások együttes összegét. Ezentúl, ha a juttatások összértéke eléri az évi 500 000 forintot, az afölötti részre 44 százalékos szjá-t kell fizetni. Nem került be ugyanakkor a törvényjavaslatba egyetlen, jelenleg adómentesen nyújtható természetbeni juttatás megadóztatása, holott információink szerint a PM-ben ennek a lehetőségét is vizsgálták.

Pórul járnak az evások

Amíg a személyi jövedelemadózásban mindenki adóterhei csökkentek – legfeljebb azok mértéke volt különböző –, addig az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) feltételei minden áfakörbe tartozó evás számára rosszabbak lesznek az ideinél (a nem áfázó evás vállalkozók számára nem hoz újdonságot 2006). Igaz, az áfaalany evások jövedelme még mindig több lesz adózás után, mint adózás előtt (hacsak nem kerül be az adótörvényekbe egy eddig nem ismertetett szigorítás).

A 100 000 forintos megbízási díj ugyanis áfával 121 000 forint lesz, amiből a 15 százalékos eva 18 150 forint, az iparűzési adó 1210 forint, tehát a nettó még 101 650 forint lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb az ideinél, ebben az évben ugyanis a 100 000 bruttója 125 000 forint, ebből az eva és az ipa befizetése után 105 000 forint marad. A 200 000 forintos jövedelem nettója ennek megfelelően 203 300 forint, míg a 300 000 forintosé 304 950 forint lesz az idei 210 000 és 315 000 forinttal szemben.

Csökkenő áfa, új adónem és új járulék

A kormány azzal a döntéssel, hogy 25-ről 20 százalékra csökkentette az áfa felső kulcsát, egyrészt a hazai lakossági fogyasztás bővülését segíti elő. Ennek ugyan lehetnének makrogazdasági veszélyei – például az infláció felfutása –, ám éppen az áfacsökkentésnek köszönhetően rekordalacsony, a maastrichti kritériumoknak is meglelelő mértékű lesz a jövő évi infláció. Igaz, a kormány mindenképpen arra számít, hogy a lakosokat (vásárlási) lázba hozza az áfa- és abból fakadóan az árcsökkentés, hiszen csaknem százmilliárd forintos pluszbevételt vár a megnövekedett forgalomtól.

Az áfa mérséklésével némi levegőhöz a kabinet juttatja a vállalkozásokat, hiszen kisebb abszolút összegű adót kell átmenetileg „előteremteniük”, vagyis csökkennek a likviditási nehézségeik. Tény ugyanakkor, hogy a gazdasági szereplők igazi helyzetbe kerülését nem szolgálják valóban az adóváltozások. Azt a lehetőséget, hogy a kis- és középvállalkozások évi 5 millió forintos adóalapig csak 10 százaléknyi adót fizessenek, olyan feltételekhez kötötték – például ahhoz, hogy a cég az alkalmazottak után legalább a minimálbér kétszerese után fizessen járulékot –, amelyek miatt aligha várható, hogy ezzel a lehetőséggel tömegesen élnének a kkv-k. Nem is beszélve arról, hogy változatlan marad a legfőbb versenyképességi problémát okozó az iparűzési adó, igaz, a társasági adó alapjából most már annak száz százaléka levonható lesz.

Bármennyire is az adócsökkentés – voksokra váltani tervezett – politikáját hirdette meg a kormány, azért csak sikerült egy-két új közteherrel is meglepni a társadalmat. A média- és a művészvilág az ekho (egyszerűsített közteherviselés) fogalmával ismerkedhet meg januártól, miután a kormány ismét elhatározta: rendet tesz a zavarosban. A rend nyomai egyelőre még nem látszanak, csak az: az új adónem drága és bonyolult. Hacsak a tavaszi választások eredménye el nem sodorja, júliustól vezetnék be – a figyelmes szemlélőnek egyelőre úgy tűnik, a kormányzati jogászok keresik azt a megoldást, amellyel a lehetőséget kötelezővé tehetnék.

Az új járulék, a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése – amelyről információink szerint az utolsó pillanatig vita volt a koalícióban – azt jelenti, hogy járulékot kell fizetni egyes tőkejövedelmek után. A törvényjavaslat szerint az új ehót a vállalkozásból kivont és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmek, továbbá az osztalék, az árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után kell megfizetni.

Éves bruttó Adó 2005 Adó 2006 Különbség Az adómegtakarítás aránya a bruttó bérhez viszonyítva (%)
10000000 3500000 3321000 179000 1,79
9000000 3120000 2961000 159000 1,77
8000000 2740000 2601000 139000 1,74
7000000 2360000 2241000 119000 1,70
6000000 1980000 1881000 99000 1,65
5000000 1600000 1521000 79000 1,58
4500000 1410000 1341000 69000 1,53
4000000 1220000 1161000 59000 1,48
3500000 1030000 981000 49000 1,40
3000000 840000 801000 39000 1,30
2900000 802000 765000 37000 1,28
2800000 764000 729000 35000 1,25
2700000 726000 693000 33000 1,22
2600000 688000 657000 31000 1,19
2500000 650000 621000 29000 1,16
2400000 612000 585000 27000 1,13
2300000 574000 549000 25000 1,09
2200000 536000 513000 23000 1,05
2100000 498000 477000 21000 1,00
2000000 460000 423000 37000 1,85
1900000 413000 369000 44000 2,32
1800000 357000 315000 42000 2,33
1700000 301000 261000 40000 2,35
1600000 245000 207000 38000 2,38
1550000 217000 179420 37580 2,42
1500000 189000 158920 30080 2,01
1400000 153000 135920 17080 1,22
1350000 135000 124420 10580 0,78
1300000 125880 112920 12960 1,00
1200000 102880 89920 12960 1,08
1100000 79880 66920 12960 1,18
1000000 56880 43920 12960 1,30
900000 38880 25920 12960 1,44
800000 20880 7920 12960 1,62
756000 12960 0 12960 1,71

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!