Magyar adóviták az európai bíróság előtt

2005.12.28. 09:25
A magyar bíróságok mindössze három ügyben kértek eddig előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A vitatott esetekben a regisztrációs adókra vonatkozóknál várható hamarabb döntés.
Jelenleg három magyar vonatkozású adóügy fut a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnál (EB), pontosabban három ügyben kezdeményeztek a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmet. A háromból egy az iparűzési adóval, kettő a regisztrációs adóval kapcsolatban kér eligazítást.

Az olasz regionális adóról is véleményt mondunk

Az Igazságügyi Minisztérium összefoglalója még egy esetet említ, amely közvetve érintheti a magyar adójogszabályokat, ez pedig az olasz Banca popolare di Cremona esete. Az ügyben eljáró olasz bíróság egy olasz regionális adó, az IRAP kapcsán tett fel kérdéseket az Európai Bírósághoz. Magyarország az újra megnyitott szóbeli eljárás kapcsán tett észrevételt az esettel kapcsolatban, mivel a döntés kihatással lehet a magyar iparűzési adó sorsára is.

Ugyanezt az adónemet érinti, de már magyar indítványozó kezdeményezte azt az eljárást, amelyet Lakép-ügyként tartanak nyilván. Valójában három kft. ügyében terjesztett elő kérdéseket a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, amelyekben arra szeretne választ kapni, hogy az iparűzési adó összeegyeztethető-e a közösségi joggal. A kérdések többek között azt kívánják tisztázni, hogy a magyar helyi iparűzési adó vagyoni vagy forgalmi típusú adó-e. Az eljárásban írásbeli észrevételeket 2005. december 6-ig lehetett előterjeszteni.

A másik két ügyben a regisztrációs adó (regadó) egyes elemeinek vizsgálatát kérték a közösségi jog fényében a magyar bíróságok, 2005-ben született végzések alapján. A Nádasdi- és a Németh-ügyben a Hajdú-Bihar Megyei, valamint a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyújtott be kérelmet az EB-hez, az észrevételeket az eljárás során ezekben az esetekben is decemberben lehetett megtenni. Az egyik esetben Németországból behozott használt autó adózásával kapcsolatban indított eljárást a magyar bíróság előtt a felperes. Az eljárás különlegességét az adja, hogy időközben, 2006-tól módosulnak a regisztrációs adóra vonatkozó szabályok, amelyek pont az egyik keresetben felhozott sérelmet kívánják orvosolni, miszerint a hatályos jogszabály teljesen figyelmen kívül hagyja a gépkocsi értékét a fizetendő adó megállapításakor.

Demetrovics Gergely, a KPMG vezető adómenedzsere szerint e módosítással ugyan valóban megtörténik egy, az uniós jog szempontjából szükséges változás, de a 2005-ben elindított eljárásokra ez nem lesz hatással. Viszont az EB előtt lévő ügyekhez hasonló alapon 2006-ban elindítani tervezett esetekben már csökken az esélye annak, hogy végül az adózó számára kedvező döntés szülessen. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy indokolatlan az egyik előterjesztésben felvetett kérdés, amely a VI. (áfa)irányelv és a regadó közötti kapcsolatra vonatkozik.

Az Európai Bíróság előtt még további 9 (nem adótémájú) eljárásban vesz részt jelenleg Magyarország, a leltárban 3 lezárt ügy is szerepel. Ebben a statisztikában magyar vonatkozásúnak számít minden olyan eljárás, amelyben a magyar kormány valamilyen minőségében - közvetlen érintettség, mint a regadó esetében, vagy közvetett érdek, mint az IRAP - részt vett. (Az esetek harmadik típusa, ha közvetlenül Magyarország ellen indít keresetet az Európai Bizottság vagy egy másik tagállam, erre azonban eddig nem volt példa.)

Az IM tájékoztatása szerint eddig egy olyan ügyben sem született ítélet, amelyben valamely magyar adószabály közösségi joggal való összeegyeztethetősége került elő. A már futó ügyekben sem várható döntés egyhamar: a nyilvántartásba vételtől számítva átlagosan 20-24 hónap telik el az ítélet meghozataláig.