Árpád
-1 °C
9 °C

Újabb magyar adóügy az Európai Bíróságon

2006.06.20. 08:40
Fontos állomásához érkezett a magyar helyi iparűzési adó ügye. A napokban ugyanis az Európai Bíróság elé került egy eset, amelyben a felperesek a hazánk uniós taggá válása utáni időszakra vonatkozóan vitatják az adónem jogszerűségét. A tét óriási: a költségvetés évi 350 milliárdot veszíthet, ha bukik. A szakértők szerint erre jó esély van.

A Kögáz Rt. és pertársai (nyolc további jelentősebb gazdasági társaság) még tavaly közigazgatási pert indítottak a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője ellen. Tették ezt azután, hogy a másodfokú adóhatóságnak minősülő hivatal jóváhagyta a helyi jegyzőknek a múlt évi iparűzésiadó-előlegeket megállapító fizetési meghagyásait.

A felperesek úgy érveltek, hogy 2004 májusa óta nem terheli őket az iparűzési adó fizetésének a kötelezettsége, mivel az ominózus adónem ellentétes az EU forgalmi adóra vonatkozó irányelvével. Az ügy a Zala Megyei Bírósághoz került, amely a szóban forgó cégek indítványára az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte – olvasható a zalai jogintézmény napokban megjelent közleményében.

A végzés ellen azonban az alperes fellebbezett, ám végül ezt a Fővárosi Ítélőtábla elutasította. Mindezek eredőjeként a zalai bíróság gyorsított eljárást kezdeményezve eljuttatta a periratokat a luxembourgi testülethez. Ennek a momentumnak az adja a jelentőségét, hogy most már biztos: eljárás indul az EB-nél, amely azzal foglalkozik, hogy az adónem az uniós csatlakozás időpontjától kezdve ellentétes-e a közösségi joggal – mondja Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. (Az EB március végén a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által kezdeményezett ügyben úgy határozott, nem illetékes ebben, mivel az eset a hazánk uniós tagsága előtti intervallumra vonatkozott.)

Adószakértők szerint igen nagy esély van arra, hogy a luxembourgi grémium uniós jogba ütközőnek ítéli a terhet. Ezt támasztja alá az is, hogy március végén a magyar adóra nagyban hasonlító olasz regionális adó (irap) esetében a második főtanácsnoki indítvány is a közösségi jogot sértőnek tartotta a terhet – emlékeztet Oszkó. A kérdés most már az, hogy ilyen döntés esetén mely adóalany kaphatja majd vissza a befizetett összeget.

Több időpont is felmerülhet. Egyrészt elképzelhető, hogy az számíthat a visszatérítésre, aki a fent említett, az EB-hez került magyar ügynek a bíróság hivatalos lapjában történő publikálása napjáig kezdeményez eljárást. Erre vélhetően még egy-két hónapjuk van az adózóknak. De szóba jöhet a magyar ügyben hozandó főtanácsnoki álláspont közzétételének a napja, amely több hónap múlva esedékes. Arra is van esély, hogy az irapügyben néhány hónap múlva hozandó és az adóalanyok szempontjából kedvező ítélet napja lehet a kérdéses időpont. Lehet egy negyedik időpont is, nevezetesen a Komárom-Esztergom megyei ügy 2005. augusztus 20-i közzétételének a napja.

Kamikázekormány

A tét nagy: évente 350 milliárd forintról van szó, és lényegében a vállalkozások teljes, százezres nagyságrendű körét érinti az iparűzési adó. Ilyen körülmények között igencsak pikáns, hogy a kormányzat a múlt héten nyilvánosságra hozott adótörvény-módosítások zárórendelkezései alatt visszavonulót fúj, és a fél éve törvénybe foglalt ígéret ellenére 2007 végével mégsem szünteti meg az iparűzési adót.

Ezzel a kabinet maga alatt vágja a fát. A Pénzügyminisztérium illetékesei ugyanis eddig azzal igyekeztek a jóhiszeműség látszatát kelteni, hogy úgy érveltek: az uniós csatlakozáskor kapott derogáció szerint 2007. december 31-ig fennmaradhatnak az iparűzésiadó-kedvezmények, tehát az EU elfogadja ezt az adónemet. Ez az érvelés szakértők szerint amúgy sem állja meg a helyét (ami egyértelműen látszik az EB által a Komárom-Esztergom megyei üggyel kapcsolatos döntéshez fűzött magyarázatból), a mostani lépéssel pedig saját eddigi pertaktikáját húzza keresztül az állam.