Nyolc évig kell megőrizni az adóiratokat

2002.09.17. 09:52
A Pénzügyminisztérium (PM) javaslata egységesen nyolc évben határozná meg az adómegállapításhoz és az adóvégrehajtáshoz kapcsolódó elévülési időt. A tárca szerint így rövidülne a vállalkozások kitettsége az adóhivatal ellenőrzésének, ám az adószakértők másként látják.
A PM szerint túl bonyolult, és a hazai jogban megszokottól eltérő jogszabályok jellemzik jelenleg az adómegállapítást és az adóvégrehajtást. A tárca tegnap kiadott közleménye szerint most akár tíz évnél hosszabb időt is kitehet az elévülési idő ezekben az esetekben, ezért azt javasolja, hogy egységesen nyolc évben határozzák meg ezt az időszakot.

A nyolc év elévülési idő megegyezik az adócsalás büntethetőségének elévülési idejével, illetőleg a számviteli törvény is nyolc évben határozza meg az iratmegőrzési határidőt. A tervezett módosítás 2005. január 1-jétől lépne életbe, vagyis az 1998-as bizonylatokat már nem kell megőrizni, de az 1999-es évre vonatkozó számlákat - megsemmisítés helyett - még további három évig az adóhivatal rendelkezésére kell bocsátani, ha érdeklődik irántuk az APEH.

Morognak az adószakértők

Az adószakértők szerint ez a javaslat nem teszi kedvezőbbé az adózást. A tíz évre való hivatkozás például csak azokban az esetekben állja meg a helyét, ha az APEH utólagos ellenőrzés keretében az ötödik évben indít végrehajtást.

Egyes szakértők inkább a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvelnek, szerintük a célzott adóvizsgálatok feltételeinek javítására kellene koncentrálni. A nyolc évet felölelő irathalom áttekintése ráadásul növeli az adóvizsgálatok időtartamát, vagyis további kapacitásokat köt le.

Tavaly a működő vállalkozások adókötelezettségének teljesítését több mint 33 ezer utólagos átfogó és önálló adó- és támogatásnem-ellenőrzés során vizsgálta az APEH. Ezekből mintegy hétezer irányult a vállalkozás valamennyi adókötelezettségének átfogó ellenőrzésére, több mint 26 ezer pedig egyes kiemelt adónemekre. Az utólagos vizsgálatok 72 százaléka állapított meg valamilyen hiányosságot, aminek eredményeképpen 65,7 milliárd forint nettó adóhiányt tártak fel. Ezek után 17,7 milliárd forint adóbírságot, 347 millió forint mulasztási bírságot és 22,1 milliárd forint késedelmi pótlékot szabott ki az APEH. A vizsgálatok csaknem fele az áfa-kötelezettségeket érintette.