Változó adósávok, csökkenő szja-teher

Jövőre az alsó jövedelemsáv 8,3, a középső 12,5 százalékkal emelkedik, a vállalkozások terheit pedig az egészségügyi járulék 4500 forintról 3450-re történt csökkentése és adómentes fejlesztési tartalék bevezetése is könnyíti. Az evát a Pénzügyminisztérium legóvatosabb becslése szerint is legalább 100 ezren választják majd, országos szinten ők 10-15 milliárd forinttal járhatnak majd jobban idei helyzetükhöz képest.

A NAPI Gazdaság információi szerint a járulékszabályok változását figyelmen kívül hagyó PM-számítások szerint minden jövedelmi kategóriában csökken az adóterhelés - derül ki a tárca modelljéből, amely 7,4 százalékos bruttó átlagos keresetnövekedésen és 4,5 százalékos infláción alapul. A legnagyobb adóteher-csökkenést (-7,2 százalék) azon gyermektelen alkalmazottak élvezhetik, akiknek éves bruttó keresete 500 ezer forint, vagyis a minimálbér alatt van idén. Jövőre ugyanis már egész évben él a teljes munkaidőben adható legkisebb keresetre ez év szeptemberétől bevezetett adómentesség, amit az adójóváírás 10-ről 18 százalékra emelésével érnek el.

A kétgyerekes családok nyernek legtöbbet

Az egy gyermeket nevelő alkalmazottaknál a 700 ezer forint keresetűek járnak a legjobban (-5,6 százalék). A kétgyermekes családokban pedig a 900 ezer, valamint az 1 millió 250 ezer forintot keresők nyerik a legtöbbet (-4 százalék). Természetesen a megtakarítás nettó összegei a magasabb jövedelmek esetében nagyobbak is lehetnek az itt kimutatott évi mintegy 42 ezer forintnál, ám a bruttó keresethez viszonyított nyereség ezekben a kategóriában a legnagyobb (3,2 százalék).

A jövőre számolt bruttó átlagkereset - évi 1 569 555 forint - szintjén a gyermekek számától függetlenül 36,4 ezer forint megtakarítást hoz pusztán az adótábla változása. A ténylegesen fizetendő szja összege 1,825 millió forintig, vagyis a havi 152 ezernél kevesebbet keresőkig még csökken az idei évhez képest, ettől a jövedelmi kategóriától kezdve viszont nő a befizetendő adó. A családi kedvezmények miatt az adóterhelés ebben a körben a gyermek nélkülieknél a legmagasabb (25,7 százalék).

Emelkedik a nyugdíjjárulék-plafon

A közterhek teljes körű megítéléséhez azonban a számításokba be kell vonni a járulékszabályok változását, ezek közül is a nyugdíjjárulék-plafon emelésének következményeit. A törvénytervezet értelmében jövőre a bruttó átlagkereset kétszereséről annak két és félszeresére emelkedik az a jövedelemhatár, ami felett már nem nő a befizetendő nyugdíjjárulék összege. Ez az összeg jövőre a PM számításai alapján évi 3,9 millió forint lesz. A szabályváltozás azt jelenti, hogy míg idén 197 ezer forintos havi bruttó átlagbér felett már nem nő a befizetendő nyugdíjjárulék, jövőre ez csak a 325 ezer forint feletti keresetekre érvényes. Ez a teherváltozás nem szerepel a PM összesítésében.

Hasonlóan nem szerepelnek ezekben a számításokban a tb-járulékterhek. Itt ugyan nincs változás, hiszen az egyéni nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos növekedését ellensúlyozza a munkavállalói járulék ugyanolyan mértékű csökkentése, ám a teljes járulékteher - a minimálbér és a PM-számításokban utolsó kategóriaként figyelembe vett 10,74 milliós éves keresetek között - a közterhekben további 12,5 százalékot tesz ki. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az átlagos keresetnövekedésen alapuló számítás csak a munkavállalók egy szűk csoportjára érvényes: a versenyszférában ennél alacsonyabb (3 százalékos), a közszférában magasabb (17 százalékos) emelkedéssel számol a pénzügyi tárca. Ez pedig azt jelenti, hogy előbbieknél az átlaghoz képest rosszabb, utóbbiaknál kedvezőbb lesz a nettó jövedelem alakulása.