Bizonytalanság a 24 százalékos kulcs körül

2004.09.17. 13:40
A bankszövetség és a lízingszövetség is biztos abban, hogy a szektort érintő tervezett adóemelés a kamatok emelkedésével jár, a tekintetben ugyanakkor teljes a káosz a pénzügyi szférában, kiket érint majd a 24 százalékos kulcs. A PM a biztosítókat, a könyvvizsgálókat, a könyvelőket és a pénzügyi tanácsadókat már előre "felmentette", számos szolgáltató azonban nem tudja, emelkedik-e jövőre adója, vagy marad a 16 százalékos kulcs. Az OTP azzal fenyeget, hogy a jövőben külföldi, és nem hazai érdekeltségeinél hajt végre fejlesztéseket.
A Pénzügyminisztérium csak a törvénytervezet benyújtásakor tisztázza pontosan, kiket is érint a jövőre bevezetni tervezett, a bankokra és lízingcégekre biztosan vonatkozó 24 százalékos új társasági adókulcs. A potenciálisan érintett piaci szereplők között ugyanakkor zavart okoz, hogy a szerdai bejelentés többféleképpen értelmezhető. Draskovics Tibor úgy fogalmazott, az új kulcs a pénzügyi vállalkozásokra, a bankokra és a lízingcégekre vonatkozik majd. Ez alapján azonban egyelőre például a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (TÉSZ) sem tudja eldönteni, vajon 24 vagy 16 százalékkal adóznak majd jövőre, de gondban vannak a befeketéti alapkezelők vagy éppen a kereskedelmi bankok megbízással dolgozó üzletkötői is.

Értelmezési problémák

A pénzügyi vállalkozások fogalma alatt tágabb értelemben egyebek között a pénzváltókat, biztosítókat és számos egyéb szolgáltatást nyújtó céget is lehet érteni. Ugyanakkor a hitelintézeti törvény (hpt.) alapján egy sokkal szűkebb, de a bankoknál és a lízing cégeknél még mindig lényegesen több vállalkozást érintő körről van szó. A köznapi és a hpt. Alapján történő értelmezési különbségeken túl bonyolítja a helyzetet a döntés bejelentett indoklása: eszerint ugyanis a lépés hátterében az áll, hogy a bankok az elmúlt években nem kis részben az államilag támogatott, a szokásosnál lényegesen alacsonyabb kockázat mellett nyújtott lakáshiteleknek köszönhették extra nyereségüket. (Bár a bankok rendszerint cáfolják, hogy a lakástámogatásoknak köszönhetően kiemelkedő nyereséghez jutottak volna, több pénzintézetnél a belső szóvicc csak banktámogatási rendszerként emlegette a konstrukciót, mely számítások szerint tízmilliárdos nagyságrendben járult hozzá a szektor eredményességéhez).

A miniszteri indoklás egyértelműen azt az üzenetet hordozta a piac felé, hogy az állam most visszaveszi azt, amit eddig odaadott a banki szférának. A lízingcégek esetében ugyan hasonló jellegű extraprofitról nem lehetett beszélni, ám a 24 százalékos kulcs bevezetésének bejelentésekor a lízingcégeket egyértelműen ebbe a körbe sorolták.

Kamatemelés jön

A Magyar Bankszövetség már a bejelentést követően jelezte: a piacot teljesen váratlanul ért döntés egyértelműen a kamatok emelésével, illetve betétek esetén azok csökkentésével járhat. A szervezet ugyanakkor jogászokkal vizsgáltatja, van-e lehetőség a diszkriminatívnak tartott intézkedés Alkotmánybíróság előtti megtámadására.

A lízingek vonatkozásában is a költségek emelését hozhatja magával az új adókulcs - mondta az Indexnek Antall Pál, a Magyar lízingszövetség elnöke. Mint mondta a lízing cégeket még súlyosabban érinti a döntés, mint a bankokat, mert az eltérő adózási szabályok miatt az eddigi is nagyobb különbség az adózás előtti és utáni eredmény között tovább emelkedik.

Bizonytalan takarékszövetkezetek és befektetési alapkezelők

A takarékszövetkezetek még nem tudják, rájuk vonatkozik-e majd a 24 százalékos adókulcs, de nagyon reméljük, hogy nem - mondta az Indexnek a Tész elnöke, Kiss Menyhértné. A jelenlegi bizonytalanságban a negatív forgatókönyv mellett szól, hogy a támogatott lakáshitelek előnyeit a takarékszövetkezetek is megérezték.

Bizonytalanok a befektetési alapkezelők is. Mint Temmel András, Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára az Indexnek elmondta, a törvénytervezetre várnak "sorsukat" illetően. Az alapkezelők ugyanis nem automatikusan tartoznak a hitelintézeti törvény szerint a pénzügyi vállalkozások körébe, de amennyiben magán-nyugdíjpénztáraknak vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére is végeznek vagyonkezelést igen.

A bár a banki hitelezési felfutásból nem profitált, pénzügyi vállalkozás a Keler Rt., a tőzsdei elszámolóház is, saját értelmezésük szerint így rájuk is vonatkozik majd a 24 százalékos kulcs. Bizonytalanok a különböző kereskedelmi bankok számára ügynöki tevékenységet, közvetítést végző vállalkozások is, akik esetében mind a hitelintézeti törvény, mind pedig az indoklás alapján könnyen vonatkozhat a 24 százalékos kulcs.

A PM még dolgozik a jogszabálytervezeten

A Magyar Biztosítók Szövetsége ugyan a pénzügyminiszter bejelentése alapján úgy vélte, a biztosító társaságokra nem vonatkozhat a tervezet, szükségesnek tartották ennek informális megerősítését. Csütörtöki érdeklődésükre a PM-ben közölték, hogy a biztosítók maradnak a 16 százalékos kulcsban. A tárca szóvivője ugyanakkor pénteken azt is bejelentette, hogy biztosítók mellett a befektetési tanácsadókra, a könyvvizsgálókra és a könyvelőkre is biztosan a 16 százalékos kulcs marad érvényben. Pichler ferenc azonban az Index kérdésére hozzátette: még dolgoznak a tervezeten, így a pontos személyi kör csak annak benyújtásával válik ismerté.

Keményen bírál az OTP
Az adózás logikája alapján nehezen indokolható populista lépésnek minősítette az OTP Bank közleményében a kormány által tervezett társasági adókulcs emelést. A Bank - amellett, hogy leszögezi, a lépés következményeként kamatemelésre és elbocsátásokra is kényszerülhet - úgy véli: a döntés pénzügyi szolgáltatók hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét rontja, fékezi a további növekedést és emellett a jó teljesítményt bünteti. Az OTP saját gazdálkodását az állami költségvetéssel szembeállítva rámutat: a bank 1995 augusztusi tőkepiacra lépése óta, 2004. június végéig mérlegfőösszegét 975,6 milliárd forintról 2.758,2 milliárd forintra, adózott eredményét 2,7 milliárd forintról 58,5 milliárd forintra növelte, miközben munkavállalóinak létszámát 6.908 fővel, 46,3%-kal csökkentette, aminek eredményeként termelékenysége több mint ötszörösére és hatékonysága több mint negyvenszeresére nőtt. Mindeközben - szól a közlemény - a kormányzat a költségvetés egyensúlyának javítására tett erőfeszítések során továbbra is a bevételek - a tervezett intézkedés kapcsán különösen sajátos, jogállamban példátlan - növelésére és nem a kiadások csökkentésére fókuszál. A Bank mérlegeli, hogy a következő évek fejlesztéseit olyan üzletágakban és országokban hajtja végre, amelyekben a környezet kedvezőbb és kiszámíthatóbb működési és versenyfeltételeket biztosít.