Az idén több mint 45 ezer egyéni vállalkozó választotta az 15 százalékos evát, az összes egyéni vállalkozó 7 százaléka. Minden vállalkozást érinti a bizottság azon javaslata, amely a helyben kivethető adómaximumot nem a kormány által javasolt 50 százalékban, hanem az inflációhoz kötve állapítaná meg. Az adómaximumot az adó törvényben megállapított felső határértéke és az attól való eltérés lehetséges mértéke együttesen adja ki.
Fedezetként nyugdíjpénztár
A bizottság javaslata alapján a helyi adómaximumot jövőre a KSH által 2003-ra vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással lehetne korrigálni, 2006-tól pedig 2003 és az adóévet megelőző második év közötti árszínvonal-változások szorzatával lehetne növelni a plafont. Eszerint a bizottsági indítvány (ami jövőre a plafon 104,7 százalékáig engedne mozgásteret az önkormányzatoknak) elfogadása jóval kisebb tehernövekedéssel járna az adózóknak, mint a kormányé (150 százalék).
A bizottsági tagok nem voltak megelégedve a kormány elgondolásával a cégtelefonadó ügyében sem: szja-mentessé tennék a használatot, cserébe az áfa felét nem vonhatnák le a cégek. Jelenleg 30 százalékot nem engedélyez a törvény. Könnyítenének a képviselők a munkavállalók újra elhelyezkedésén azzal, hogy a munkáltatónak e téren nyújtott szolgáltatásai - pszichológiai tanácsadás, át- illetve továbbképzés, munkajogi tanácsadás - adómentes természetbeni juttatásnak minősülnének a jövőben.
Az egyik módosító javaslat szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások legfeljebb fele bankhitel fedezete lehetne. A pénztártagnak azonban ebben az esetben rendelkeznie kell arról, hogy az érintett összeget a hitel fennállásáig lekössék. A szabályok itt a jelzálognál alkalmazottakkal lennének azonosak. A pénzintézetek egészen biztosan örömmel vennék ezt a megoldást, hiszen (a jogi lehetőségek keretein belül) egyre szaporodik a fedezetként elfogadott kör. Az életbiztosításokra például nyújt már hitelt a Raiffeisen és a K&H Bank is.