Többlépcsős adóreform, gyors törvényhozás

Átadta az február 9-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére alakult adóreform-bizottság javaslatait a pénzügyminiszternek Akar László, a testület elnöke. Draskovics Tibor a az 1987-es átfogó adóreformhoz hasonlította a csomagot, és hangsúlyozta, a kormányzati apparátus munkája során a koncepcióban foglaltak jelentik a bázist. A pénzügyminiszter szerint minden olyan kérdésben, ahol bizottság alternatívákat vázolt fel, törekednek a radikálisabb, bátrabb javaslat választására. A kormány az első javaslatokat még a tavaszi ülésszakban benyújtja a parlamentnek - ígérte Draskovics Tibor, az Index kérdésére ugyanakkor elmondta: a teljes reformcsomagot még a választások előtt, ebben a parlamenti ciklusban törvényi formába kívánják önteni, azzal együtt, hogy annak jelentős része csak 2007-től lépne életbe.

Még kérdéses a négypárti egyeztetés

Hogy lesz-e és milyen egyeztetés, majd meglátjuk - felelte a pénzügyminiszter arra kérdésre, hogy a koncepcióról éppen annak hosszú távú, ciklusokon átívelő volta miatt terveznek-e egyeztetést az ellenzékkel. Mint mondta minden javaslatra nyitottak, de úgy nem lehet tárgyalni, hogy a költségvetés kiadási oldalának figyelmen kívül hagyásával valaki a GDP öt százalékára rúgó adócsökkentést követel.

Az egyeztetés ugyanakkor valószínűleg megkerülhetetlen lesz: az adóreform jelentős részben az önkormányzatok finanszírozásának reformját foglalja magában, e kérdésben pedig kétharmados törvények módosítására is szükség lehet. Az adóreform bizottság elnöke, Akar László ugyanakkor kifejezetten kívánatosnak minősítette, hogy egyes kérdésekben a parlament kétharmados többséggel döntsön, ide sorolta egyebek között a közteherviselésről szóló, a bizottság javaslat szerint megalkotandó új törvényt is.

Eltűnik az iparűzési adó, átalakul az szja

Önkormányzati adó, személyi jövedelemadó, az adózás rendjének egyszerűsítése és áfa - a reformcsomag ezen a négy területen hozna jelentős változásokat, de (részben ezzel összefüggésben) a bizottság módosítani javasolja a társasági adó és az eva szabályait is, mondta el Akar László. A bizottság javaslatai közül az eva bővítése és az iparűzési adó csökkentésének első üteme, illetve számos egyszerűsítő intézkedés léphetne már jövőre hatályba, a reform teljes egészében azonban csak 2007-2008-ban valósulna meg.

"Az iparűzési adót javasoljuk fő változatként 2008-ig megszüntetni, az önkormányzati finanszírozásban - már 2007-től - "helyébe" a személyi jövedelemadó alsó kulcsa szerinti, jelenleg 18 %-os rész kerülhetne. A megszüntetésnél 2006-ban 1 százalékpontos mértékcsökkenést célszerű alkalmazni, majd 2007-től további 0,5-0,5 százalékpontos mérséklés célszerű. Az átmeneti 2006-os évben a kieső iparűzési adóbevétel pótlását a helyi önkormányzatok részére döntő részben központi forrásokból, a megmaradó iparűzési adóbevétel "pótlékolásával" kell garantálni, illetve lehetővé kell tenni a hiányzó kisebb rész vállalkozói építmény és telekadóból való beszedését, a törvényi felső határok némi emelése révén." - áll a pénzügyminiszternek átadott, 80 oldalas koncepcióban.

Az átmeneti időszakra vonatkozóan a bizottság ugyanakkor javasolta egy külön 3 százalékos társasági adókulcs bevezetését is, melyet 2006-ban és 2007-ben kellene fizetnie a vállalkozásoknak. Az Index kérdésére Akar László azt mondta: egyes vállalkozásoknál ugyan ez jelenthet tehernövekedést, általában viszont azzal lehet számolni, hogy az iparűzési adó csökkentése (mivel ennek adóalapja lényegesen nagyobb, mint a számos tétellel csökkenthető társasági adóalap) kompenzálja az átmeneti adót. Hosszabb távon (2008 után) a bizottság ugyanakkor felveti a 14 százalékos társasági adókulcs bevezetésének lehetőségét is. Ennek ára viszont a kisebb személyi jövedelemadó csökkentés lehet: míg a 16 százalékos kulcs megtartása mellett 2008-tól már 2,5 millió forint lehetne az szja 18 százalékos kulcsához tartozó sávhatár, és ezzel az adózók 80 százaléka már csak ezzel egy kulccsal adózna, a társasági adó csökkentése esetén a 1,5-2,5 millió forint közötti sávban egy középső, 25 százalékos szja kulcsot kellene bevezetni.

Adóztatnák a tőkejövedelmeket

Az javaslat szerint átalakulna az szja-kedvezmények rendszere, a fogyasztási típusú kedvezményeket -- ilyen például a Sulinet, vagy a lakáshitelkamatok leírhatósága -- teljesen megszüntetné a bizottság (a lakáshitelek esetében visszamenőleges hatályú változtatás nem lenne, azaz a már megkötött szerződések esetében fennmaradna a leírhatóság). Gyökeresen átalakítanák a családtámogatás rendszerét is. Ugyanakkor a kamat kivételével valamennyi tőkejövedelmet 25 százalékos adóval terhelnék.

Költségvetési korlátok

A látszólag egymástól független adónemek ilyen szoros összefüggésének magyarázata az, hogy a bizottság az eurócsatlakozáshoz szükséges konvergencia program keretein belül mozgott, azaz azzal számolt, hogy az állami kiadások visszafogásával összességében mintegy 330 milliárd forinttal csökkenhetnek az adóbevételek. Akar László az Indexnek azt mondta, számításaik szerint ezen összeg negyven százaléka a háztartások, 60 százaléka a vállalkozások zsebében maradna meg a reform eredményeképpen.

Eva, áfa

A bizottság véglegesített javaslata szerint az eva felső küszöbét a korábbi hírekkel ellentétben az újonnan bevonandó vállalkozások számára sem emelnék, azaz ez maradna 25 millió forint. A jelentősebb költséghányadú vállalkozások esetében - a tevékenységi körök megegyeznének azokkal, mint amire az SZJA törvényben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó is jelenleg általánosnál magasabb költséghányadot alkalmazhat - 10 százalékos adókulcsot vezetnének be.

Az áfa vonatkozásában a véglegesített javaslat a 20 százalékos egységesített kulcs mellett foglalt állást, mivel a korábban felmerült 19 százalékos kulcs jelentősebb államháztartási bevételkiesést jelentene. Az öt százalékos kedvezményes kulcs továbbra is fennmaradna.

Módosuló "kisadók"

Az Adóreform bizottság külön is vizsgálta az ún. kisadókat (energiaadó, környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díjak, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, innovációs járulék, kulturális járulék, erődfenntartási járulék, földvédelmi járulék, tenyésztési hozzájárulás, halászatfejlesztési hozzájárulás, vadvédelmi hozzájárulás). A javaslatok összevonásokra, illetve egyes adónemek esetében megszüntetésre vonatkoznak.