Natália
-3 °C
8 °C

Adózzon többet szeptembertől!

2006.07.10. 16:03
A parlament hétfőn délután megszavazta a kormányzati megszorító csomag részeként az adókról szóló salátatörvényt. A tavaly elfogadott - sokak szerint kampánycélú - ötéves adócsökkentési tervet felülíró jogszabályok szinte minden társadalmi csoport adóterheit növelik részben szeptember, részben január 1-jétől. Növekszik az áfateher, többet kell adózniuk az evásoknak, jön a kamatadó, a szolidaritási járulék, a házipénztáradó és a bankadó is. Az eho és az iparűzési adó mégsem szűnik meg, a tb-járulékok sem csökkennek.

A legjelentősebb adónemek mindegyikét módosították a hétfői zárószavazáson megszavazott jogszabályok, a házipénztáradóról, a kamattámogatások után fizetendő banki járulékokról és az államháztartás egyensúlyát javító különadókról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvények.

A házipénztár adójáról szóló törvényt (200 igen, 145 nem) a kormánypárti képviselők mellett hét MDF-es képviselő (Csapody, Herényi, Hock, Karsai, Katona, Pettkó és Vas János) is elfogadta, nemmel szavazott viszont a szocialista Mester László. A banki különadóról szóló törvénynél (195:149, 1 tartózkodás) gyenge nemmel voksolt a fideszes Szatmáry Kristóf, igennel csak kormánypárti képviselők szavaztak, nemmel az ellenzékiek és a szocialista Juhász Gábor.

A legtöbb adószabályt módosító úgynevezett egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító jogszabályt 196 igennel szavazták meg 153 nem szavazat ellenében. Itt nem volt átszavazás: az igen gombot csak kománypárti, a nemet csak ellenzéki képviselők nyomták meg.

Emelés: áfa szeptembertől, eva októbertől

Miután ez év januárjától - a választások előtt - a felső áfakulcs 25 százalékosról 20 százalékosra csökkent, a parlament most - a választások után - 15-ről 20 százalékosra emelte a közbülsőt, amely így lényegében megszűnt. A szeptembertől így kétkulcsossá (5 és 20 százalékossá) váló fogyasztási adó mostani emelése miatt drágulnak az alapvető élelmiszerek és a gáz is, túl az egyébként is bejelentett áremelésen.

Az áfaemeléstől ebben az évben 60, jövőre 170 milliárdos költségvetési pluszbevételt vár a kormány. Az 5 százalékos kulcsba tartozó termékek és szolgáltatások köre nem változik. A telefonáfa jóváírható hányada 50-ről 70 százalékra nő, ám természetbeni juttatásként adókötelessé vált a céges telefon magáncélú használata.

Miután az idei áfacsökkentés már egyszer rontotta az evások helyzetét, az egyszerűsített vállalkozói adót választóknak most újabb békát kell lenyelniük (igaz, nem szeptembertől, hanem októbertől). Az eva kulcsa ugyanis 15 százalékról egy csapásra 25 százalékra emelkedik. Az áfakörbe tartozó evások jelenleg az adók (eva és iparűzési adó) megfizetése után nagyjából a nettó összegnél maradtak, ezentúl kevesebb, mint a nettó 90 százaléka marad a zsebükben.

Az evások zsebéből idén 10, jövőre 53 milliárddal forinttal venne ki többet a kormány, mint a mostani emelést megelőző rendszerben tervezték. Az emelt adót csak az október 1-je utáni bevétel után kell megfizetni, az érintettek kétféle módszer szerint arányosíthatják a bevételeiket. Ugyancsak kedvezőtlen változás a vállalkozók számára, hogy a jövőben az evás vállalkozásokra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség, az adót december 20-ig a várható éves adó összegére kell kiegészíteni..

Keresel? Adózz!

Tízezer vagyonosodási vizsgálat indul
Az eddigi évi hatszázzal szemben 2007-től évente legalább tízezer vagyonosodási vizsgálatot folytat majd az APEH. A tervek szerint a revizorok elsőként a nyilvános ingatlan- és gépjármű-nyilvántartásokat hasonlítják össze a benyújtott szja-bevallásokkal. Az ellenőrök azt is vizsgálni fogják, kinek van hajója, helikoptere vagy luxusingatlana. Az APEH munkatársainak azt kell bizonyítaniuk, hogy a bevallott jövedelem és a vagyon értéke nincs összhangban, ha ezt bizonyítottnak látják, akkor már az adózónak kell bizonyítania, hogy legális úton szerezte vagyonát.

Az áfaemeléshez hasonlóan a lakossági terheket növeli a jövedelmek adójának emelése is (bár az adókulcsok és sávok változatlanok maradtak). Szeptembertől 20 százalékos forrásadó terheli a kamatnak és a tőzsdei árfolyamnyereségnek minősülő jövedelmeket úgy, hogy a befektetési jegyek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tőzsdei átruházása esetén is kamatjövedelem keletkezik. A tőkejövedelmek adóztatásából az idén és jövőre összesen 28 milliárdos költségvetési bevétel várható.

A tőkejövedelmek adójának bevezetése mellett - igaz, januártól - csökkennek az szja-kedvezmények. A jövő évtől búcsút mondhatunk a sulinetes, a szellemi tevékenységhez és a felnőttképzés díjához kapcsolódó adókedvezménynek (ezek együttes maximumösszege most még 60 ezer forint). Ugyanez a sors vár a lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó könnyítésre az új adósok számára (aki ez év végéig szerez jogosultságot, öt évig még élhet a kedvezménnyel).

Az elfogadott adótörvények értelmében a többi, még megmaradó kedvezmény - a családi kivételével - mindegyike bekerül a korlátos körbe januártól, így azok évente összesen csak 100 ezer forintos adócsökkentést tesznek lehetővé. További szigorítást jelent, hogy az alkalmazhatósági jövedelemhatár a mostani 6 millióról 3,4 millió forintra zsugorodik (kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmet, ahol marad a hatmillió).

A járulékok is emelkednek

A természetbeni juttatások adója is emelkedik, ami idén 10, jövőre 20 milliárdos állami pluszbevételt jelenthet. Nemcsak az úgynevezett menedzserjuttatások közterhe nő, még az üdülési csekkek is csak bizonyos esetekben maradhatnak adómentesek (ha azt munkáltató adja alkalmazottnak, vagy alkalmazott családtagjának, vagy az üdültetési alapítvány adja rászorulónak).

Noha az adót nem emelik - sőt a mostani ígéretek szerint januártól a tavaly megígért mértékben, 1,7 millió forintra nő az adósáv -, a járulékok növelése miatt mégis kisebb lesz a bérből és fizetésből élők nettója. Szeptembertől az eddig négyről hat százalékra emelkedik az egyéni egészségbiztosítási járulék, amit januárban további egy százalékponttal hét százalékra növelnek. Növekedni fog az alkalmazottak által fizetendő munkavállalói járulék is, a mostani 1-ről 1,5 százalékra.

A nyugdíjas vállalkozók baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek; míg előbbi mértéke 5 százalék volt, utóbbié idén 15, 2007-ben 16 százalék lesz, ami két év alatt 11 milliárdos pluszt hoz a büdzsének. A két és további egy százalékpontos járulékemeléstől erre az évre 38, 2007-re 220 milliárdos többletbevételt vár a kormány.

A keresettel is rendelkező nyugdíjasoknak nemcsak a járuléknöveléssel lesz bajuk. Ezentúl a nyugdíj is beszámít az szja-alapba, bár az arra jutó rész levonható lesz az adóból. Az adóalap emelkedése miatt 2007-től ebből az intézkedésből 32 milliárdos bevétele lehet az államnak.

Szolidaritásra köteleznek

Megszűnnek az illetékhivatalok
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény megszüntette az illetékhivatalokat eddigi szervezeti önállóságát. A törvény szerint a Fővárosi Illetékhivatal és a megyei illetékhivatalok megszűnnek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatai ellátását az APEH Központi Hivatala, illetőleg regionális igazgatóságai átveszik és végzik.

A parlament döntése értelmében a legjobban kereső magánszemélyek és a vállalkozások ezentúl kötelesek lesznek szolidárisak lenni - ezt a célt szolgálja a szolidaritási adó. A magánszemélyek közül az évi 6 millió forint fölötti jövedelemmel rendelkezőknek kellene a 36 százalékos helyett 40 százalékos adót fizetni, vagyis az szja nemhogy egykulcsos lenne az SZDSZ elvárásainak megfelelően, hanem lényegében háromkulcsossá válik.

A vállalkozásoknak és a vállalkozóknak szintén 4 százalékos szolidaritási adót kell fizetniük januártól. Az adó alapja a társas vállalkozások számára az eredmény négy százaléka, míg az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, illetve átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizetnek négy százalékot. Az új adóval lényegében 20 százalékosra nő a társasági adó.

Emellett bevezetik az úgynevezett elvárt adót, amitől 2007-ben 55 milliárd forintnyi bevételt remél az állam. Az alapját az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható bevétellel csökkentett összes bevétel két százaléka képezi - feltéve, hogy a társasági adó alapja egyébként nem éri el ezt a szintet.

Adózzanak a készpénzesek

Ugyancsak január elsejétől jön a vállalkozások és vállalkozók számára a házipénztár adója. Ezt a 20 százalékos adót a napi záró egyenleg bizonyos szintje fölött kell megfizetni, ám az éves összbevétel 0,8 százaléka, minimum 300 ezer forint adómentes marad. Ebből az adónemből 5 milliárd forintot vár a kormány.

Az adóalap meghatározása a tervezettnél egyszerűbb lett. A parlament által elfogadott végső normaszöveg alapján a törvény eleve elismer egy készpénz készletet - minimálisan 300 ezer forintot, de ha a cég éves bevételének 0,8 százaléka ennél több, akkor ezt a nagyobb összeget - ami nem képez adóalapot. A cég átlagos napi készpénz záróegyenlegének ezt az összeget meghaladó része után kell megfizetni a - továbbra is 20 százalékos - házipénztári adót.

A fizetés időpontja is kitolódott. Az eredeti javaslat az adóév utolsó napját követő 45. napot jelölte meg fizetési határidőnek, amiből a 150. nap lett (február közepe helyett május vége). Ugyancsak az utolsó pillanatban elfogadott módosítás, hogy a pénzintézeteknek nem kell megfizetniük ezt az adót.

Fizetnek a bankok is

A legjobban jövedelmező gazdasági szektornak, a pénzintézetinek - amelyet 2005-2006-ban már terhelt különadóval a kormány -, további sarcokat kell elviselnie, bár a bankadó kisebb lett a tervezettnél. A múlt hétfői módosítás után az eredeti tervekhez képest felére csökken a bevételi előirányzat, a különadó járadékkulcsa ugyanis 20 helyett csak 5 százalékos lett.

További jelentős változás a bankadóban a korábbi javaslattal szemben, amely a jelzálogbankokra rótt volna jelentős terhet - kis időre mélybe rántva ezzel az FHB árfolyamát -, hogy végül az állami kamattámogatásból közvetlenül hasznot húzó, vagyis a hiteleket folyósító bankokat adóztatják.

A törvény szerint közvetlenül érintett az a hitelállomány, amelynek a felvevői kedvezményes kamatot élveznek és a támogatást a bank közvetlenül számolja el az állammal, míg közvetetten az, amelyet egy bank jelzálogbanktól önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosít. A törvény szeptember 1-jén lép hatályba, de a magánszemélyeknek, azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik nem jövedelem- vagy átalány adózást választottak, valamint a bankoknak a járadékfizetést előíró részeket csak a jövő év első napjától kell alkalmazniuk a szabályokat. A módosítás alapján a bankadóból 25 milliárd forintra számíthat a büdzsé.

A jövedéki és a gépjárműadó is változik

Dolgozhat az AB
A hétfőn elfogadott adójogszabályok miatt több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordul. A bankok különadóját várhatóan a Magyar Bankszövetség támadja meg a taláros testület előtt, de a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is jelezte: elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a vállalkozásokat sújtó új adóterheket.

A jövedéki adó három lépésben, idén szeptembertől, jövő áprilistól és szeptembertől emelkedik. Idén a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, a bor kivételével a szeszesitaloké 7 százalékkal nő, míg a cigié jövő kétszer is további 2,7-2,7 százalékkal emelkedik. Az adóemelések idén és jövőre összesen 6 milliárddal növelik az állami bevételeket. Nemcsak az adómértékek nőnek, hanem a jövedéki adóról szóló szabályok is szigorodnak.

A pénzügyi törvénycsomag részeként az Országgyűlés módosította a gépjárműadó szabályait is. Az új teljesítményarányos adó az új gépjárműveknél általában kedvezőtlenebb, mint az eddigi súlyadó volt. Az adó alapja az önsúlyról a kocsi teljesítményére változik és attól függ, hogy mennyi idős az autó. Például egy 70 kilowattos középkategóriás, 1300 kilogramm önsúlyú autó után jelenleg az adó 15 600 forint. Az új szabályok szerint az első három évben évi 21 000, a 4-7. évben 18 200, a 8-11. évben 14 000, a 12-15. évben 11 200, míg a 16. évtől 8400 forint lesz az adó.

Marad az eho, nem csökken a tb-járulék

A most szinte minden elemében sutba vágott ötéves adóprogram törvénybe foglalt ígéretei ellenére nem szűnik meg novembertől a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), amelynek mértéke napi 65, havi 1950 forint. Ennek meghagyásától idén 7, jövőre 88 milliárdos pluszbevétele lehet az államháztartásnak.

Szintén elfelejthetik a munkaadók a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék beharangozott 3 százalékpontos csökkentését. A tb-járulék szinten tartásától a kormány 210 milliárd forintos bevételt remél.

Az iparűzési adó az eredeti tervek szerint 2007 végéig maradt volna meg, ám a mostani szavazás alapján úgy tűnik, 2008-tól is terhelik ezzel a vállalkozásokat. Az ipa ellen már eddig is többen fordultak az Európai Bírósághoz, mások a beharangozott megszüntetés miatt eddig kivártak. Közülük több ezután minden bizonnyal mégis az uniós testülettől kéri - az olasz IRAP-hoz hasonlóan - az uniós joggal ellentétessé nyilvánítását.