Gyermekrák és katolikusok az élen

Az adóhivatal összesítése szerint tavaly az adózók 32,4 százaléka rendelkezett személyi jövedelemadója 1 vagy 1+1 százalékáról. Az 1,422 millió, felajánlást tevő adózóból azonban csak 1,328 milliónak volt 0 forintot meghaladó adója, vagyis 94 ezren 0 forintot ajánlottak a nekik kedves célokra.

A többiek összesen 13,6 milliárdról rendelkeztek, de ebből csak 13,1 milliárdról szabályosan. Összesen 1,373 millióan ajánlottak fel szabályosan adószázalékot, ebből 1,289 millió embernek volt 0 forintnál nagyobb adója. Mindkét nyilatkozatot kitöltötték 831 ezren, csak a civileknek adott pénzt 509 ezer, csak egyháznak vagy kiemelt költségvetési célra 33 ezer adózó.

Fővárosi túlsúly

A civil szervezetek között a legeredményesebb a Gyermekrák Alapítvány lett, amely 413,8 millió forintnyi felajánlást gyűjtött. A Rex Kutyaotthon Alapítvány lett 118,3 millióval a második, a Gyermekétkeztetési Alapítvány 91,9 millióval a harmadik legtámogatottabb szervezet. Az első húszba legalább 31 millió felajánlással és szinte csak a fővárosból lehetett bekerülni, a 18 budapesti – jellemzően országos hatáskörű – szervezet mellett egy kiskőrösi és egy debreceni alapítvány tudott egy 9. és egy 19. helyet szerezni.

Az adószázalékot kapott csaknem 26 ezer civil szervezetből nagyon sokan az ezer forintot sem tudták elérni. Egy kisújszállási gyermekek megsegítésére létrejött alapítvány például csak 125 forintnyi felajánlást kapott, de a budapesti Arany Korona Alapítvány is csak 778 forintnyi felajánlásban részesült.

Az egészségügyre adjuk a legtöbbet

A tavalyi felajánlásokról átfogó, 12 ezer megkérdezettre kiterjedő felmérést készített a 16 ezres adatbázisából a TGI Magyarország Kft. Az adatbázis szerint a magasabban iskolázottak, a házasok, a 3-4 fős háztartásban élők és a magasabb státusúak inkább szeretnek rendelkezni adójuk egy részéről.

A legnépszerűbb adományozási cél az egészségügy, a felajánlók 26 százaléka ilyen célra adta pénzét. Minden ötödik felajánló gyermek- és ifjúságvédelemre, további 17 százalék nevelésre, oktatásra kívánja elkölteni adóforintjai egy százalékát. Állat-, természet-, környezetvédelemre a rendelkezők 9 százaléka fordít, 5-5 százalékuk a hátrányos helyzetű csoportokkal, emberi és állampolgári jogokkal foglalkozó szervezeteknek, továbbá szociális tevékenységgel, családsegítéssel, időskorúak gondozásával foglalkozó szervezeteknek adja pénzét. Jelentős a helyi szervezetek szerepe is, az adójukat felajánlók 18 százaléka nekik juttatja az adószázalékot.

Az 1 százalékról rendelkezők körülbelül fele úgy érzi, jól tud a pénzzel bánni, míg a teljes 14-69 éves lakosságnak csupán 35 százaléka vallja ugyanezt. Az adóforintjuk egy részéről rendelkezők 44 százaléka elég tájékozottnak érzi magát pénzügyi területen (az összes lakos körében csak 31 százalék ez az arány).

Gazdag koreaiak

Az egyházak közül tavaly is a katolikusok kapták a legtöbb pénzt és a legtöbb felajánlást: csaknem négyszázezer adózótól 2,345 milliárd forintot. A reformátusok 766,1 milliót, az evangélikusok 247,2 milliót adtak egyházuknak, további öt egyház kapott 20 és 67 millió forint közötti felajánlást. Tíz egyház kapott 100 ezer forintnál kevesebbet, a Teljesség Forrásának Egyháza a 4 adózó által felajánlott 11 885 forinttal lett az utolsó.

Az egy főre jutó felajánlások terén a Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete lett az első, a 24 felajánlásból több mint kétmilliót, vagyis fejenként 83 421 forintot kaptak. A második a Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház lett 30 041 forinttal, a harmadik a Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet 22 834 forinttal - ezek szintén száznál kevesebb felajánlásból szereztek néhány millió forintot. További 11 egyház kapott fejenként 10 ezer forintnál többet, a Sekina Gyülekezet viszont fejenként csak 1145 forintot.