Romokban az adóreform

2005.06.14. 13:25
Jól hangzott, de hamvában holt. Így fogalmazható meg a magyar adóreform, melyről az utóbbi időszakban már nem hallani olyan hangzatos politikai nyilatkozatokat, mint korábban. Vajon mi maradt a tervekből, hogyan változhat az adórendszer a jövő évtől?
Már nem várható változás az szja-kulcsokban: továbbra is maradna a 18 százalékos kulcs 1,5 millió Ft-os éves jövedelemig, míg a fölött 38 százalékot kellene adózniuk a magánszemélyeknek. Természetesen a béremelések hatására az adóteher növekedne a változatlan sávok következtében.

Változó sávok, megszűnő kedvezmények

Kérdéses azonban, hogy mit sikerül elérnie az SZDSZ-nek a kormányon belül. A kisebbik kormánypárt ugyanis 3 millió forintig emelné a 18 százalékos sávot, míg afölött 34 százalékos kulcsot alkalmazna. A Népszabadság azt írja, hogy elképzelhető egy kompromisszumos megoldás, például az 1,5 millió forintos sávhatár emelése 1,7 millióra.

A kedvezmények rendszere tovább szűkülhet. Ennek részeként várhatóan megszűnik a sulinetes és szűkülhet a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmény. A családtámogatás rendszerének átalakítását május végén bejelentette a kormányfő, majd most hétfőn már módosította is. Az valószínű, hogy a családtámogatást szolgáló adókedvezmények csökkennek (a közvetlen támogatások ugyanakkor emelkednek majd).

Áfa: sem egységes, sem kevesebb kulcs nem lesz?

Elvetette a kormány a 21 százalékos, egységes áfakulcs tervét, most már arra vonatkozó elképzelések vannak, csak a felső, 25 százalékos kulcs csökkenjen, akár 20 százalék alá is. Van olyan szcenárió is, mely szerint a középső 15 százalékos kulcs 12 százalékosra mérséklődne, míg az 5 százalékos az EU-szabályozás miatt nem csökkenhet.

Az adóreform-bizottság korábbi számításai szerint a felső kulcs 1 százalékpontos csökkentése 45 milliárd forintos költségvetési bevétel kiesést okozna, míg a középső kulcs esetében az összeg 30 milliárd forintot tenne ki. Nyilvánvaló, hogy a PM egy komolyabb bevételkiesést nem engedhet meg, így a korábbi áfakulcs-emeléshez hasonlóan most is lennének olyan átsorolások, melyek ellensúlyoznák a bevétel kiesését.

Kérdéses, hogy az áfakulcs-csökkentés jelentene-e árcsökkentést is egyben, hiszen az árak lefelé rugalmatlanabbak, mint felfelé, azaz nem elképelhetetlen, hogy az ÁFA csökkentést a fogyasztóknak nem engednék át a kereskedők. Ugyanakkor az áfakulcsok közötti átsorolások akár jelentősebb árnövekedést is előidézhetnek, lévén itt jellemzően olyan termékekről van szó, melyeknek a kereslete korlátozottan rugalmas.

Evás kérdőjelek

Kérdéses egyelőre az eva sorsa is, hiszen korábban ennek az adónemnek a felemeléséről lehetett hallani. A felső áfakulcs csökkentése miatt azonban egy ilyen lépés duplán rontaná az evás vállalkozók helyzetét. A kormánynak vélhetően azonban nem célja az evások körének jelentős csökkentése, hiszen ennek az új adónemnek a sikereit, valamint a fekete- és szürkegazdaságra gyakorolt pozitív hatásait előszeretettel hangoztatták az elmúlt két és fél évben. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) részletei még nem ismertek, így egyelőre nem ítélhető meg, hogy jelent-e valós alternatívát az evások számára.

A társasági adó tekintetében szintén nem várható komolyabb változás, Gyurcsány Ferenc megítélése szerint az versenyképesnek számít a régióban. Kérdéses azonban továbbra is, hogy hogyan alakul majd a helyi iparűzési adó sorsa.

Ennek komolyabb változása szintén nem várható, miután kedd reggel a kormányfő azt nyilatkozta: "óvatosnak kell lenni" ebben a kérdésben. Az önkormányzatoknál országosan minden hatodik forint az iparűzési adóból van, s az iparűzési adó megszüntetése nem is volt napirenden, fogalmazott a miniszterelnök.