Az adószakértők nem ajánlják Gyurcsány csomagját

Tartalmaz néhány jó irányú lépést a kormányfő által most felfestett többéves adócsomag, de ez az összes pozitívum, ami elmondható a programról; maga a pakk édeskevés, hogy érdemi hatást gyakoroljon a gazdasági versenyképességre és a szürke- és feketegazdaság érezhető visszaszorulására - így lehet összefoglalni neves adószakértők és egy elemző igen udvarias véleményét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök legújabb csomagjáról.

Amíg van tabu, addig nincs eredmény

A főként adólépéseket, kisebb részben az egészségügyet, oktatást, családi pótlékot, szociális segélyezést érintőlegesen tartalmazó csomag tabunak tekinti a költségvetés kiadási oldalát és szóba sem meri hozni az ingatlanadót, márpedig így nem lehet a gazdaságot dinamizálni, a versenyképességet valóban javítani - kezdi kicsit távolabbról a program értékelését Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója. Anélkül, hogy az államháztartási kiadásoknál igazodnánk a térségbeli országokhoz, riválisainkhoz, nem lehet olyan pakkot összeállítani, amely működőképes és egyúttal élénkítené a leült gazdaságot.

A személyi jövedelemadóban a sávhatár emelése, a tb-járulékcsökkentés, a céges különadó megszüntetése, ezek mind helyes irányba tett lépések, de a mérték, a lépés nagysága messze nem elegendő, így hatása korlátozott marad - képviseli a sokak által osztott nézetet Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers partnere. A vállalatok különadóját eltörölné a kormány a felvázolt csomag tanúsága szerint, ám a magánszemélyek hasonló terhét a helyén hagyná; a 4 százalékos céges különadó megszüntetésével párhuzamosan pedig a nyereségadót emelnék 2 százalékponttal; a normálnál 5 százalékponttal kisebb tb-járulékot csak havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehetne alkalmazni - sorolja a felemás terveket Lőcsei. Ezektől várná a kormány a fehéredést, ezen áll vagy bukik a csomag a kormányfő által jegyzett programszöveg szerint, márpedig ha egy adóreform forrása az annak révén esetleg beinduló fehéredésből befolyó pluszbevétel, nos, ez esetlegessé teszi az akciót, az oly sokat jelentő kiszámíthatóságot aknázza alá - húzza alá a PwC cégtársa.

A csomag úgy épülne fel, hogy jövőre 300 milliárdos adócsökkentésre kerülne sor, ám a következő évek beígért, évente ugyanekkorára taksált adómérséklése már a fehéredés nagyságától függ. Közel sem jön be ekkora összeg a fehéredésből, több ok miatt sem - emeli ki Heinczinger Róbert. Az Ernst & Young partnere emlékeztet arra: a 2006 őszén életbe lépett kiigazító csomag hatására mértékadó elemzések szerint is legfeljebb 80 milliárd forint lehetett tavaly a fehéredésből származó pluszbevétele az államnak. Másrészt, a fehéredés időben elnyújtva, a lépések megtételét követő egy-két évben jelentkezik, ráadásul a mostani pakkban körvonalazott intézkedések erőtlennek is tűnnek. Azért sem lehet várni érdemi fehéredést az első évre ütemezett lépésektől, mivel azok az eddig adókötelezettsége alól részben vagy egészben kibújt munkavállalót biztosan nem sarkallják arra, hogy ezentúl átkerüljön a legális szférába, a cégeknél pedig a határ beépítése miatt csak korlátozott lesz a motiváció az adótörvények maradéktalan betartására - fűzi hozzá Oszkó.

Hiányzik több lépés

Nemcsak általánosságban vannak fenntartásaik a csomaggal szemben az adószakértőknek, annak egyes elemeivel szemben is, vagy éppen azért, mert szívesen látott intézkedések hiányoznak az akciótervből. Az, hogy meghúznak egy határt, ameddig a csökkentett tb-járulékot igénybe lehet venni, több szempontból is káros, rossz üzenetet hordoz. A bruttó havi 140 ezres határ a fenti ok mellett még két szempontból sem szerencsés a Deloitte vezérigazgatója szerint. Egyrészt a felsőbb bérkategóriákban nem lesz fehérítési hatása a lépésnek. Másrészt, ennek révén még nagyobb lesz a különbség az átlagbéren vagy az alatt és az átlagbér felett foglalkoztatottak adó-és járulékterhelése között.

Nagyon hiányzik a programból az osztalékadó 35-ről 20 százalékra való leszállítása, a kisadók megszüntetése és az egységes tb-járulékplafon bevezetése - osztotta meg hiányérzetét lapunkkal László Csaba, a KPMG partnere. A volt pénzügyminiszter szerint egyébként hiába vetette el a kormány az áfaemelés lehetőségét az inflációs veszélyre hivatkozva, a remélt fehéredés, értsd, magasabb adófizetés az árak emelésében is lecsapódna, ezért ez szintén emelné a fogyasztói árindexet.

Lózunggyűjtemény

A sok konkrétumot nem tartalmazó adóadminisztrációs intézkedéshalma is bőven vet fel kérdéseket az adótanácsadókban. A csomag szól arról, hogy kidomborítanák az APEH szolgáltató, segítségnyújtó arcát. Ezt a szólamot már két évtizede hallani, de nem tudni a mai napig, milyen programokat, új eljárásokat, új szabályokat takar - emeli ki Heinczinger. A pozitív adóslista is csak a papíron létezik, valóban nem tölti be ma sem funkcióját.

Az Ernst & Young partnerének fülében nem cseng jól egyértelműen a zéró tolerancia bevezetése. Azzal érvel, hogy nem tisztázott, hol húznák meg a határt a szándékos adócsaló és aközött, aki hibázik, akaratlanul szeg adószabályt és ezért fizet be a kelleténél kevesebb terhet. Ráadásul eredménykényszer alatt és azért, mert egy látható, ám hibát vétő céget könnyebb utolérni, mint egy a feketegazdaságban ténykedőt, az APEH esetleg keményebben fellép a szabályokat betartani igyekvőkkel szemben.

Kétévente adóamnesztiázunk?

Az adóamnesztiát gyorsan el kellene felejteni - szögezi le Lőcsei. Emlékeztet arra, hogy idehaza két éve már volt egyfajta amnesztia, akkor mindenféle bírság- és pótlékmentesen be lehetett fizetni a korábban befizetni elmulasztott adókat és járulékokat. Ilyen előzmények után egy újabb adóamnesztia könnyen Olaszország sorsára sodorhatja Magyarországot: az itáliaiak már megtanulták, hogy néhány évente fátylat borítanak az adócsalók bűneire, ezért aztán az adócsalás inkább előretör, mintsem hogy visszaszoruljon.