Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere szerint ehhez valamelyik érintett vállalkozásnak jogi útra kell terelnie az ügyet, s abból születhet precedens értékű döntés.
Ez sem garancia azonban arra, hogy az EB-nél a csatlakozásig visszamenőleges hatályú ítélet születik, mivel a bíróság mérlegelheti, hogy 2006-tól várhatóan megszűnik az uniós joggal egyébként ellentétes szabályozás, ezt pedig a magyar kormány a jóhiszeműsége jeléül mutathatja fel. A spanyol kormány ilyen típusú tervezet intézkedésekről ugyanis nem tájékoztatta a bíróságot, mondhatni "ölbe tett kézzel várta az ítéletet".
Oszkó Péter, a Deloitte szakértője, azzal, hogy a spanyol ügy indoklásában a bíróság hangsúlyozta, hogy az áfaarányosításra vonatkozó uniós irányelv egyértelműen fogalmaz a korlátozó intézkedésekről, vagyis azokat nem lehetett félreérteni, jó esély nyílt arra, hogy egy esetleges magyar perben is visszamenőleges hatályú ítélet lásson napvilágot. A magyar szabályozás ugyanis 2004. január elseje óta hatályos, amikor a kormány már szentesítette a csatlakozási szerződést.
Nem minden, az áfaarányosítással érintett vállalkozás léphetne fel azonban megalapozottan a hatályos szabályozással szemben. Az áfamentes tevékenységet végzők természetszerűleg eddig és ezután sem vonhatják le az áfát.
Szakértők szerint, ha lesz is "próbaper", azt valamelyik nagyobb tőkeerejű vállalat indítja majd, tekintettel a bírósági procedúra idő- és költségigényeire (először az adóhivatalon kell keresztülverekednie magát a cégnek, majd a magyar bíróságon át vezet az út Brüsszelig).
Egyelőre egyik szakértő sem tud ilyen kezdeményezésről, a spanyolok "elmeszelése" után viszont meglett a jogalap az eljárások megindításához.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
