Áfa-köteles lesz a nem akkreditált nyelvtanfolyam

Tíz nap múlva már 25 százalékos áfát kell fizetniük azoknak a nyelviskoláknak, amelyek a Felnőttképzési Akkreditációs Program keretében nem akkreditáltatták programjaikat. Az állam két módon támogatja a nyelvoktatást: az intézményi akkreditáción átesett iskolákban tanulók a tanfolyam harminc százalékára rúgó, de évente legfeljebb hatvanezer forintnyi összeget visszaigényelhetnek a személyi jövedelemadóból.

Az akkreditálásig áfával terhelten

Az akkreditált kurzusok emellett továbbra is áfamentesek lesznek. Mivel az akkreditáció elnyerésére még pár hónapot várni kell, lesz egy olyan periódus, amikor az egyes kurzusdíjakat áfával terhelten kell meghirdetni. A várakozásnak egyébként az az oka, hogy késett a feltételek kihirdetése.

Miután a nyár nem kiemelt szezon a nyelviskolák számára, az áremelkedés legkorábban az őszi kurzuskezdésekor okozhat forgalomcsökkenést. Várhatóan az akkreditált kurzussal rendelkező nyelviskolák is kénytelenek lesznek árat emelni. A legtöbben ugyanis alvállalkozókkal végeztetik az oktatást, ahol a tanárok a továbbiakban nem tartoznak az áfamentes kategóriába. A későbbiekben további problémát okozhat, hogy a programakkreditációval nem rendelkező, főként kisebb nyelviskolák esetleg a minőség csökkentésével kívánják megállni helyüket az árversenyben.

Szövetkezeti tagtoborzás: hirdetéssel nem

A szövetkezeti törvény módosítása nyomán július elsejétől tilos a szövetkezeti tagokat nyilvános felhívás, hirdetés útján gyűjteni. A célzatosan az ingatlanbefektetési szövetkezetek tevékenységének visszaszorítására irányuló módosítás megtiltja a társaságok számára, hogy a tagi kölcsön igénybevételének feltételeit, a kölcsön után a tagnak járó hozam mértékét nyilvánosan közzétegyék.

A szabály alapján az ingatlanszövetkezeti toborzóirodák kirakataiból, ügyfélteréből is el kell tűnniük a figyelemfelhívó tábláknak, plakátoknak. Az ingatlanszövetkezetek képviselői korábban jelezték, hogy jogi úton lépnek fel a szerintük diszkriminatív szabályozás ellen, ám emellett elkezdték a nyilvánosságot kerülő tagtoborzási módszerek kidolgozását is.

Kórházak magántőkéből

A hétfőn elfogadott kórháztörvény is július elsejétől lép hatályba. Eszerint az állam vagy az önkormányzat vállalkozássá alakíthatja az általa üzemeltetett egészségügyi intézményt. Így magán- és jogi személyek készpénz fizetése ellenében, nyilvános pályázaton 49 százalékos részesedést szerezhetnek - tőkeemelés nyomán - az intézményben.

A többségi tulajdon továbbra is a jelenlegi tulajdonosnál marad, ráadásul a pályázóknak nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelniük: öt évre szóló fejlesztési tervet kell bemutatni, valamint letétbe kell helyezni a kórház havi működéséhez elegendő összeget. Ezentúl csak kétféle megállapodás lehetséges: ellátási és közreműködési szerződés. Nem lehet alvállalkozóként, illetve önálló üzemeltetőként részt venni a kórházak működtetésében. Így nincs rá mód, hogy csak a jövedelmező tevékenységeket mazsolázza ki egy vállalkozás.

Kényszervállalkozók fokozott ellenőrzése

A munka törvénykönyve szintén júliustól módosul. A leginkább félt változás a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégek ellenőrzése. A munkaügyi tárca bejelentése szerint azonban a munkaügyi ellenőrök az első hat hónapban nem bírságolnak, ha a társaságok hajlandók átminősíteni a kifogásolt szerződéseket.

A maximum hatmillió forintig terjedő munkaügyi bírsággal csak azokat a munkaadókat sújtják, akiket az utóellenőrzés során azon kapnak, hogy a felszólítás ellenére sem alakították át munkaviszonnyá ezeket. Az APEH azonban nem ad haladékot, bár nem tervezi az ellenőrzések szigorítását sem, és célvizsgálatokat sem tart e témában.

Változásokra számíthatnak a köztisztviselők

A jövő hónaptól tovább nő a köztisztviselők keresete, mivel megkapják az új illetményszorzók utolsó, 30 százalékos emelését. A növelés most csak kis részben érinti a fegyveres testületek dolgozóit - ők már 2002 januárjában teljes egészében megkapták ezt -, az utolsó harmadot most a civileknek fizeti ki az állam.

Néhány más juttatás révén emelkednek egyes fegyveres testületeknél az illetményekhez kötődő kifizetések: bevezetik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál a veszélyességi pótlékot, a helyi rendőrkapitányságoknál, határőrszervezeteknél dolgozók pedig külön illetménykiegészítést kapnak.

Júliustól a fegyveres testületekre is kiterjesztik a köztisztviselői lakáskedvezményt. Az állam ugyanis a közszolgák lakáshiteleire kezességet vállal. A mostani módosítás bezár egy spekulációs kiskaput: a jövőben egyszerre csak egy lakásra ad kezességet az állam, igaz, a hitel nagyságát nem korlátozzák a méltányolható lakásméretre.