Az importőrök nyúlják le az állam áfabevételeit

2004.09.10. 10:08
Miért csak most derül ki, hogy a tervezettnél lényegesen magasabb lehet az államháztartási hiány? Mitől függ, mennyi lesz az áfabevétel? Mennyire tervezték félre az idei költségvetést? Az Index által megkérdezett gazdaságkutatók szerint csak az állam számára tűnt el az áfabevételek egy része, az államháztartás hiányának növekedését okozó összegeket az importáló vállalkozások teszik zsebre.
Az áfa-bevételekkel kapcsolatos eddig is fennálló bizonytalanság immáron negatív forgatókönyvet vetít előre, azaz több elemző szerint már az év végéig sem sikerül behozni azokat az összegeket, melyek kiesését eddig csak időlegesnek gondolták - főként ez áll annak hátterében, hogy az utóbbi napokban nem csak a kormány által tervezett 4,6 százalékos, hanem az elemzői átlagként tekintett 4,9 százalékos hiányt is jóval meghaladó prognózisok látnak napvilágot.

Az Index által megkérdezett szakértők egyetértenek abban: a költségvetési hiányt meghatározó kiadási, illetve bevételi oldal alakulása közül az utóbbi alakul kritikusan, amiben a főszerepet az áfával kapcsolatos bizonytalanság játsza.

Az áfa a kulcs

A költségvetési hiány tekintetében az állam áfa-bevételei lesznek meghatározóak - mondta az Indexnek egybehangzóan Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója és Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. A Pénzügyminisztérium hivatalosan jelenleg 1783 milliárd forinttal számol, ez már lényegesen alúlmúlja az eredeti elképzeléseket, de egyes hírek szerint szeptember 15-én újabb húsz milliárd forinttal, 1763 milliárdra mérsékelhetik a bevételi várakozásokat. (A költségvetési törvényben még 1904,8 md forint szerepelt.)

Az áfa-probléma lényege, hogy az EU-csatlakozással megváltozott az importált áruk forgalmi adójának behajtása: korábban ez úgy zajlott, hogy a vámeljárás során megállapították az adó összegét, majd ezt lényegében azonnal behajtották. Az úgynevezett adókivetéses eljárás helyett azonban a csatlakozást követően önbevallás alapján kell hosszabb, 45 napos határidő alatt fizetni. Emellett általában az importőr egyidejüleg vissza is igényli az áfát, így tényleges fizetés csak a későbbi fázisokban történik. Az eredeti elképzelések szerint az unión kívülről érkezett áruk adóztatása a korábbi rend szerint zajlott volna (hiszen ott megmarad a vámeljárás), de egy tavaszi törvénymódosítás eredményeképpen ezekre is az új szabályok vonatkoznak.

Az új szabályok egyik előre várt hatása az volt, hogy a csatlakozást követő első hónapok, azaz május-június áfa bevételei jelentősen elmaradnak majd az átlagostól, annak köszönhetően, hogy az összegek később folynak be a költségvetésbe. A későbbi adatok ugyanakkor tovább fokozták a bizonytalanságot, ugyanis a havi bevételi adatok nem álltak vissza korábban megszokott, átlagosan havi 100-150 milliárd forintos sávba.

Nagyobb a visszaélés lehetősége

A magyarázat egyik oka - azzal együtt, hogy az elemzőknek számos fontos adat nem áll rendelkezésére a pontos diagnózis felállításához - az lehet, hogy az önbevallós rendszer több lehetőséget kínál a visszaélésre - véli Akar László. Közrejátszhat a folyamatban az is, tette hozzá Barcza György, hogy a magas hazai adókulcsok nem versenyképesek az unióban: magánszemélyként számos terméket megéri külföldön vásárolni. Erre nem csak az áfa, hanem a jövedéki adó magas volta is ösztönözhet, például a benzinnél vagy a dohánytermékeknél. Emellett a csökkenő vámszint is jelenthetet áfa kiesést.

Ugyanakkor arra mindketten felhívták a figyelmet, hogy közgazdasági értelemben ezzel együtt sem magyarázható az elmaradás, hiszen a fogyasztás nő, és az inflációnak köszönhetően is több pénzt költünk, azaz - közvetve - több áfát jutattunk a költségvetésbe.

Változó trend, változó hangulat

A racionális magyarázat hiányának, illetve a várakozáson aluli bevételeknek köszönhetően megfordult az elemzői trend is, a korábban is fennálló bizonytalanság erősödött - erre vezethető vissza az, hogy egyre pesszimistább prognózisok látnak napvilágot - mondta az Indexnek Barcza György. Az elemző szerint nem lenne meglepő, ha a jelenlegi tervezett 1763 milliárd forintnál akár száz milliárd forinttal alacsonyabb lenne a bevétel (a kormány a korábbi 1783 milliárd forintot éppen az EU-csatlakozás miatt várt bevétel elmaradás miatt csökkentette húsz milliárd forinttal). Barcza György szerint a paic számára jelenleg az a kérdés, hogy 5 és 5,5 vagy 5,5 és 6 százalék közötti lesz-e a hiány.

Akar László ugyanakkor úgy véli, az 1700 milliárd forintot alulmúló bevétel már végképpen nem lehetne bármiféle közgazdasági indokkal magyarázható, ilyen alacsony szint nehezen képzelhető el, még a legóvatosabb MNB prognózisa is efölötti értéket tartalmaz Ezért a GKI továbbra is 4,8 százalékos államháztartási hiányt vár, a vezérigazgató szerint az elemzői várakozások meglódulása részben hangulati elemekkel magyarázható. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a jegybank, szemben a korábbi adatokból levont elemzői következtetésekkel már hosszabb ideje 5,4 százalékos hiányt vetített előre.

Félreterveztek

A hiány alakulásában szerepet játszik az is, hogy a költségvetés tervezésekor eleve rossz, túlzó bevételi várakozásokkal állt elő a Pénzügyminisztérium. A kutatók egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy miközben a PM az idei bevételek számításakor a kiemelkedően magas 2003-as januári áfa-bevételeket vette figyelembe, ezt reálisan nem lehetett volna bázisnak tekinteni. A 2003 januári bevétel ugyanis mintegy hetven-százmilliárd forinttal haladta meg az előző évit. Ennek oka egyszerűen az volt, hogy az Apeh a költségvetési igényekhez igazodva "játszott" az áfa bevételek ütemezésével, a látszatbevétel abból származott, hogy a visszaigénylesek teljesítésére nyitva álló harminc napos határidőn belül még az év végén, azaz decemberben teljesítenek, vagy azokat átviszik a következő évre.

Draskovics szigorúbb ellenőrzést vár
A pénzügyminiszter tájékoztatást kért az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) vezetőitől, hogy milyen intézkedéseket terveznek a hatékonyabb adóbehajtás, az uniós külső határokon kialakult illegális kereskedelem megakadályozása érdekében - tájékoztatta a Pénzügyminisztérium csütörtökön az MTI-t. Draskovics Tibor csütörtökön hivatalában fogadta Király László Györgyöt, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét, valamint Nagy Jánost, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát. A pénzügyminiszter a közelmúltban utasította a hivatalok vezetőit, hogy szigorítsák az ellenőrzéseket, keményebben, határozottabban lépjenek fel a közterhek teljesítését megkerülőkkel szemben. Draskovics Tibor hangsúlyozta: minden adófizetőnek az érdeke, hogy az állam biztosítsa a bevételeket, a büdzsé előirányzatai teljesüljenek. A Pénzügyminisztérium azt tapasztalja, hogy Magyarország uniós tagsága, ennek kapcsán egyes adófizetési szabályok megváltozása hatott a bevételek alakulására. Egyes költségvetési bevételeknél kedvezőbb a helyzet a vártnál, míg más bevételeknél elmaradás tapasztalható. Az APEH ellenőrök feladata részben, hogy segítsék az adófizetőket a megváltozott szabályok követésében, részben pedig a nem fizetőkkel szemben következetesen lépjenek fel. A VPOP szintén számos intézkedést tervez annak érdekében, hogy a jövedéki termékek illegális behozatala jelentős mértékben visszaszoruljon a határokon. A tervezett intézkedéseket a vámparancsnokság hamarosan nyilvánosságra hozza, azok részleteit széles körben megismerhetővé teszi.