A PM-et nem érdeklik a számok, amikor szabályokat alkot
A vámosok egy ellenőrzés során 2,7 milliárd forintos áfacsalásra derítettek fényt, az APEH pedig egy fiktív exportügyletnél 1 milliárd forintnyi adóhiányt tárt fel. Az állami adóhatóság ellenőrzéseinek eredményessége javult.
Az általános forgalmi adóbevételek a magyar költségvetés legnagyobb adó jellegű bevételét jelentik (idén körülbelül 2000 milliárd forintról beszélhetünk), ezért kulcskérdés, hogy az adózók rendben megfizetik-e a terhet, s ha nem, mit tesz az áfacsalás visszaszorítása érdekében az APEH vagy a vám- és pénzügyőrség (VP), illetve felettes szervük, a Pénzügyminisztérium (PM). Az Állami Számvevőszék azt vizsgálta, hogy az elmúlt években hogyan realizálódtak az áfabevételek, és a hatóságok milyen erőfeszítéseket tettek a minél hatékonyabb beszedés érdekében. A számvevők bőven tártak fel problémákat.
Adatokat kap a PM, csak nem használja
A pénzügyminiszter a vizsgált időszakban felügyeleti jogkörében eljárva rendszeresen beszámoltatta mind az APEH-et, mind a vám- és pénzügyőrséget a költségvetés bevételi előirányzatainak időarányos teljesüléséről, az ellenőrzések eredményeiről, a hátralékállomány, valamint a felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások alakulásáról.
A két adóhatóság folyamatosan adatokat, prognózisokat szolgáltat az egyes szakterületeiket érintő folyamatokról és eredményekről. Ezeket azonban a PM - a bevételi előirányzatok alakulásának értékelését kivéve - nem használta fel elemzések, értékelések készítéséhez, a jogszabályok előkészítéséhez. Az APEH értékelte, hogy az EU Igazgatási Együttműködés Állandó Bizottsága által az áfacsalások feltárására és megelőzésére kidolgozott ajánlásai mennyiben építhetők be a magyar adózás jogrendszerébe. A PM ugyanakkor nem tartja lehetségesnek, illetve célszerűnek azok megvalósítását a jelenlegi hazai jogszabályi környezetben. A szaktárca nem mérte fel, hogy a vállalkozásalapítás eljárásrendjének liberalizálása mely területeken és milyen mértékben sértheti a költségvetés érdekét - feddte meg a minisztériumot az ÁSZ.
Az elemzések, értékelések elvégzésének szükségességét indokolja, hogy a közösségen belüli áruforgalom ellenőrzése terén az EU által kialakított rendszer alkalmazhatósága korlátozott, a potenciális nettó áfabevétel és a ténylegesen is realizált áfabevétel közötti különbözet becsült értéke (költségvetési bevételelmaradás) az éves nettó áfabevétel 14-15 százaléka, ami mintegy 250 milliárd forintot jelent. Ennek több mint kétharmada kapcsolható áfacsalásokhoz.
Hiába az APEH, ha meg van kötve a keze
Az EU-tagországok többségének gyakorlatától eltérően az induló vállalkozások esetében a regisztrációs eljárások jogi szabályozása nem foglal magába kötelező kontrollokat. Az adóhivatalnak az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései szerint joga van megtagadni a regisztrációt az adózó által bejelentett adatok valótlansága vagy hiányossága miatt, ilyen ellenőrzéseket azonban nem végez, mivel a jogszabályok által meghatározott határidők nem is teszik ezt lehetővé. Az Art. szabályozása szerint az APEH az általa kockázatosnak minősíthető adóalanyok számára nem rendelhet el soron kívüli és/vagy gyakoribb adóbevallást, illetve nem írhat elő pénzügyi biztosítékot.
A hatályos jogi szabályozás szerint a közösségen belül beszerzett használt személygépkocsik forgalomba helyezésének nem feltétele, hogy az adóalany - a regisztrációs adóhoz hasonlóan - az áfát is megfizesse. Az ellenőrzésekkel már feltárt adóhiány összege közel 0,6 milliárd forint, és az APEH a folyamatban lévő ellenőrzésekkel további 6,5 milliárd forintnyi adóhiányt prognosztizált.
A hatóságok fejlesztenek
Mind az APEH, mind a VP kidolgozta az EU-n belüli kereskedelemben érintett adózók ellenőrzésének módszertanát, amelyet a gyakorlatban is alkalmaznak. Kialakították az ellenőrzésre kiválasztás kockázatkezelési informatikai rendszereit, amelyekben folyamatosan bővítik a kockázati paraméterek számát és körét. A kapott adatokat általában hasznosítják mind az ellenőrzésre kiválasztáshoz, mind az ellenőrzések lefolytatásához. Ezekhez azonban kontrolladatok csak korlátozottan állnak rendelkezésére, vagy nem teljes körűen megbízhatóak.
A vizsgált időszakban az APEH közzétette éves ellenőrzési irányelveit, amelyekben a törvényben előírt kötelező ellenőrzési feladatokon túl kiemelt vizsgálati célokat is meghatározott. A korábbi vizsgálatok tapasztalatai és az EU tagállamok gyakorlatának megfelelően az állami adóhatóság elrendelte az áfakötelezettségüket minimalizálók, a bevallást nem vagy késedelmesen teljesítők, valamint a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének vizsgálatát. Növekvő számban végez regisztrációt követő preventív ellenőrzést, amelynek célja elsősorban az adóhatósági jelenlét fokozása, ezáltal az adóalanyok jogkövető magatartásának elősegítése. Az ellenőrzésekkel feltárt adókülönbözet alapján az APEH áfát érintő ellenőrzéseinek eredményessége 2005-ben a 2004. évihez képest számottevően nem változott, 2006-ban azonban jelentős mértékben javult. Az egy ellenőrzésre jutó adókülönbözet az utólagos átfogó ellenőrzéseknél 2006-ban több mint 60, a kiutalás előtti áfa ellenőrzéseknél pedig 143 százalékkal nőtt.
14 ezer ellenőrzés meghiúsult
Az APEH nem mutatja ki, hogy ellenőrzései mennyiben eredményeztek tényleges költségvetési bevételt. Az Art. nem írja elő - ugyanakkor nem is zárja ki - az APEH számára ilyen nyilvántartás vezetését. A különböző ellenőrzési típusok portfolión belüli arányának meghatározásához szükséges lenne annak ismerete is, hogy az adóhiányként megállapított összegeket milyen arányban fizetik meg az adóalanyok. A nem fizetés okainak feltárásával és ez alapján további kockázati szempontok kialakításával az ellenőrzési típusoknak olyan aránya lenne meghatározható, amely mellett eredményesebben előzhető meg a nagy összegű kintlévőségek kialakulása. A hivatal ugyanis az adóalanyok egy részét az utólagos ellenőrzései során már nem éri el. A vizsgált időszakban a meghiúsult ellenőrzések száma a 2004. évi 12 951 darabról 2006-ra 13 888 darabra emelkedett.
A költségvetést megillető áfabevételek beszedésében magas kockázatot jelent, hogy az import- és exportforgalom ellenőrzése terén a VP által végrehajtott tételes ellenőrzések száma alacsony. Ennek következtében az APEH részére átadott import forgalmi adatok nem teljes körűen megbízhatóak, a VP nem tudja eredményesen feltárni a fiktív export miatti csalásokat. A VP egy utólagos ellenőrzéssel a költségvetés áfabevételeit 2,7 milliárd forinttal megrövidítő fiktív exportot tárt fel, az APEH pedig egy ellenőrzése során 1 milliárd forint áfahiányt állapított meg fiktív exportkiléptetés miatt.
A VP-nek a hátralékok behajtására kialakított eljárásrendje biztosítja a feladatok eredményes ellátását. Az APEH eljárásrendje azonban nem felel meg az Art. előírásainak, intézkedéseit nem haladéktalanul és nem a hátralékok teljes körének figyelembe vételével teszi meg.
