Ma is kifizetődő az áfacsalás

Az adócsalások évente tízmilliárdoktól fosztják meg az államot. Az elkövetők akár nyolcévi börtönnel is fizethetnek a jogsértésért, de most, amikor napirenden van a Btk. módosítása, sok szakember szorgalmazza az áfacsalásos ügyek büntetésének szigorítását. Hiába kerül azonban évekre börtönbe az elkövető, ha az állam nem jut hozzá ahhoz a bevételhez, amelytől a bűncselekmény miatt elesett - hívta fel a figyelmet Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője.

A kisebb súlyú jogsértés pedig nem is jár feltétlenül büntetőjogi felelősséggel: ha az elkövető a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti - kétszázezer forintnál kisebb - adótartozását, úgy nem büntethető. A Fővárosi Ítélőtábla nemcsak százezres, hanem sok százmilliós, olykor milliárdos nagyságrendű adócsalásokat is tárgyal. Még napjainkban is kifizetődő és kényelmes megoldás a cégeknek a hamis számlák gyártása, mivel gyakorta mindenféle gazdasági tevékenységet nélkülözve, pusztán az adóhatóságtól visszaigényelt összegekből kedvező jövedelemhez juthatnak.

A bírónő tapasztalatai szerint megannyi variációval követik el a bűncselekményt. A közelmúltban például többek között öt gazdasági társaság vezető tisztségviselője került a bíróság elé, több százmilliós csalás miatt. Adókötelezettségük csökkentése érdekében hamis számlákat szereztek be tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégtől, amely kizárólag számlákat készített. A vádlottak adtak a látszatra: a hamis számlák összegét átutalták a kibocsátó számlájára, ahonnan a pénzt fel is vette és természetesen visszajuttatta nekik az általuk megbízott személy.

Egy másik eset elkövetői egy teljes beruházást akartak kizárólag áfa-visszaigénylésből megvalósítani. Manipulációs eszközük volt a számlagyártó cégek alapítása csakúgy, mint a hamis bankgarancia. Hétszázmillió forinttal károsították meg az államot. Az ügy elsőrendű vádlottját hatévi börtönre ítélték, azonban eléggé egyértelműnek látszik, hogy ez az összeg már soha nem térül meg. Némely merész társaság még a látszatra sem ad: építőipari vállalkozásként szerepeltek a cégjegyzékben, de telephelyükön nem dolgozott senki, építőanyagot nem vásároltak, nem is építettek sehol. Ám rendszeres körbeszámlázással juttatták egymást áfabevételekhez.

Még folyik a nyomozás több, számítástechnikai eszközökkel kereskedő vállalkozóval szemben. Úgy tűnik, esetükben nem hiányzott a cégműködés. Baj volt azonban, hogy a számlákon feltüntetett áruk nem a tényleges gazdasági tevékenységükből származtak. Czine Ágnes azonban úgy vélekedett: ha szükség is van a szigorításra, nem feltétlenül csak a súlyosabb büntetés állhatja útját ezeknek a bűncselekményeknek. Ha például a Btk. módot adna arra, hogy a kétszázezer forintnál nagyobb tartozását is kiegyenlíthesse mentesülés fejében, úgy talán sokan élnének ezzel a lehetőséggel. A büntetés elmaradása egy magára valamit is adó üzletembernél ösztönző lehet, és az állam is elérné a célját, ha megkapja az elmaradt összeget.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!