Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Kinek jó az új típusú áfaemelés?

2006.06.27. 16:38
Nehezebb lesz számolni és magasabb lesz infláció, a szegényeknek viszont jobb, ha az egységes 20 százalékos helyett 17 és 23 százalékos áfakulcsok lesznek szeptembertől. Már ha azok lesznek. A 23 százalékos kulcs nemcsak a régióban, világszerte is kirívó, csak Dániában, Brazíliában és Norvégiában van ennél magasabb.
Bő fél évvel ezelőttig az ötszázalékos kedvezményes kulcs mellett Magyarországon 15 és 25 százalékos volt az áfa. Nem egészen, mert a bejelentett, január 1-jével hatályba lépett csökkentés, a 25 százalékot kiváltó 20 százalékos kulcs az üzemanyagok vonatkozásában már az ősszel (akkor az olajárak miatt szálltak el a benzinárak, de nem annyira, mint most a forint miatt) életbe lépett.

Mennyire magas?
A tervezett 23 százalékos áfa Európában és világszerte is a legmagasabbak közé tartozik, még akkor is, ha éppen több uniós állam is a forgalmi adó emelését tervezi vagy jelentette be máris. 23 százalékos kulcsnál magasabb forgalmi adó a portfolio.hu által közölt, több tucat országot összehasonlító táblázat szerint csak Dániában, Brazíliában és Norvégiában van.

A szakértők véleménye egyhangú volt: miközben a kormány árkommandót tervezett annak biztosítására, hogy a kereskedelem ténylegesen átengedje az adócsökkentéssel elérhető árcsökkentést a választóknak/fogyasztóknak, sorra jelezték, hogy a költségvetés nem mondhat le ekkora - több száz milliárdos - bevételről, ha nem csökkentik érdemben a kiadásokat. A választások után ezt már a kormány is így látta: az Új egyensúly nevű megszorító csomag egyik legfontosabb eleme a 15 százalékos áfakulcs emelése volt. Az öt százalékpontos emelés egyfelől mintegy 230 milliárd forintos éves többletbevételt garantál a számítások szerint, másfelől egységesíti az áfakulcsot - hangzott az indoklás.

A kormány meghajolt a szakszervezetek előtt?

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal már korábban jelezte, hogy az egységesített helyett egy mindkét kulcsot érintő, de kisebb mértékű emelést támogatnának. A kormány részéről előbb a megfontolásra, majd kedden, az újabb OÉT ülésen Katona Tamástól elfogadásra vonatkozó nyilatkozat hangzott el. A Pénzügyminisztérium államtitkára a keddi ülésen azt mondta: "A kormány elfogadja, hogy a 15 százalékos áfakulcs 17, a 20 százalékos 23 százalékra emelkedjen." A kijelentésen utóbb finomított a tárca. Közleményben úgy fogalmaznak, a kormány nyitott minden javaslatra, "amely összességében ugyanolyan mértékben járul hozzá az egyensúly javításához, mint a tervezett intézkedések, de jobban kielégíti a szociális partnerek igényeit, szolgálja az igazságosság szempontjait". A közlemény szerint Katona Tamás ennek szellemében foglalt állást az OÉT ülésén.

PM-közlemény szó szerint
A kormány tárgyalási alapnak tekint minden javaslatot, amely összességében ugyanolyan mértékben járul hozzá az egyensúly javításához, mint a tervezett intézkedések, de jobban kielégíti a szociális partnerek igényeit, szolgálja az igazságosság szempontjait. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén kifejtette, hogy a kormány nyitott minden olyan javaslatra, amely módosítani kívánja az intézkedések belső struktúráját, ám nem puhítja fel a költségvetési egyensúly javítását szolgáló programot. Ennek szellemében foglalt állást Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára az OÉT keddi ülésén, amikor azt mondta: megfontolandónak tartja a szociális partnerek javaslatát a tervezett általános forgalmi adó kulcsokkal kapcsolatban, és a kormány szerdai ülésére ennek számszerűsített hatásaival kiegészítve javaslatot terjesztenek. Az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésén az a javaslat fogalmazódott meg, hogy a kormányzati elképzeléssel szemben az általános forgalmi adózásban eddig alkalmazott 15 százalékos kulcs ne 20 százalékra, hanem csak 17 százalékra emelkedjen, ezzel együtt a jelenleg 20 százalékos adóval terhelt termékkörben az áfamérték 23 százalékra növekedjen. A javaslatot azzal indokolták, hogy ez a megoldás kevesebb terhet jelentene az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek, a szociálisan rászorulóknak. Ennek alapján fogalmazott úgy a kormányoldal, hogy a javaslat tárgyalási alapnak tekinthető, megvizsgálandó.

Megkérdeztük

Az Index tényként kezelte a reggeli bejelentés nyomán az újabb módosítást, és szakértőket kért annak értékelésére. Palócz Éva, a Kopint Datorg kutatási vezérigazgató-helyettese, Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere és Erdős Szabolcs, az Ecostat elemzője egyaránt úgy vélte, az újabb fordulatnak bár vannak pozitívumai, a kiszámíthatóságot, a cégek tervezését semmiképpen nem segíti.

A költségvetés egyértelműen akkor járt volna a legjobban, ha érvényben marad a 25 százalékos áfakulcs - mondta az Indexnek Palócz Éva. Ugyanakkor a 17 és 23 százalékos kulcsokból valamivel több bevétele lesz a büdzsének, mint az egységes 20 százalékos kulcsból lett volna, különösen, ha azzal a néhány tízmilliárddal is számolunk, ami a költségvetési intézmények kiadásainál jelentkezik. Ezek zöme ugyanis a felső kulcs alá tartozik, így a tervezett kiadási keret nagyobb része folyik vissza (20 helyett 23 százaléka) az államkasszába.

Pontos kalkulációkkal alighanem csak a PM rendelkezik, Erdős Szabolcs szerint viszont inkább arra lehet számítani, hogy a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelésétől várt évi 230 milliárd forintos pluszbevételénél kevesebb folyik be a 17 és 23 százalékos kulcsok révén. A szakértőnek az Index kérésére végzett modellszámításai minimális eltérést mutattak. Az infláció - az eredeti tervezet 1,6 százalékpontos többletpénzromlást okozott volna - esetében viszont biztosan kedvezőtlen a fordulat: ha csak néhány tizeddel is, de ennél magasabb lehet az új verzió inflációs nyomása.

A szegényeknek jobb, a vállalkozóknak rosszabb

Mindkét kulcs emelése révén a szegényebb rétegek jobban járnak - emelte ki az Indexnek Palócz Éva. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztásában ugyanis magasabb arányt képviselnek azok az alapvető, napi fogyasztási cikkek - élelmiszerek -, amelyek az alacsonyabb kulcsba tartoznak. Azaz ha ez a kulcs kevésbé emelkedik, az ő fogyasztói kosaruk kevésbé drágul.

Az SZDSZ nem tudta
A balatonőszödi ülésen nem került szóba az áfa növelésének kérdése, így erről a sajtótájékoztató időpontjáig döntés sem születhetett -mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Megjegyezte, hogy az SZDSZ-nek még meg kell vizsgálnia az áfakulcs emelésének különböző lehetőségeit, és csak utána alakítják ki hivatalos álláspontjukat. Elöljáróban annyit elmondott, hogy a 15 százalékról 17-re és a 20 százalékról 23-ra emelés több költségvetési bevételt hozna, mint a 15-ről 20 százalékra emelés.

A befektetők, az üzleti szféra számára nem az áfa mértéke, hanem tervezhetősége az elsődleges kérdés - hangsúlyozta az Indexnek Földes Balázs, hozzátéve, hogy a kiskereskedelmi szektorban közvetlenül is jelentős hatással bírhat a forgalomra, az árképzésre az áfa. Ami viszont a teljes vállalkozói kört érinti: az átállásra nagyon kevés idő marad szeptember 1-jéig, aki pedig esetleg a korábbi bejelentés nyomán már elkezdett tervezni, eldobhatja számításait. Most ráadásul abban sem lehet biztos, hogy a ma bejelentett változat véglegesnek tekinthető. A modern számítógépek és pénztárgépek korábban inkább csak pszichésen jelentkező, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a 17 és 23 százalékos kulcsokkal lényegesen nehezebb számolni, mint akár a 15, 20 vagy 25 százalékos kulcsokkal - tette még hozzá a szakértő.

Mi lesz az evával?

Az áfakulcsok emelése kapcsán az evázók azok, akik egyértelműen örülhetnek - már ha marad a törvényjavaslatban most szereplő, szeptembertől hatályba lépő 25 százalékos új evakulcs. Az Index ezzel kapcsolatos kérdésére a Pénzügyminisztériumban mindössze annyi választ adtak, "nincs döntés a kérdésben". Az evásoknak az áfa emelés azért kedvez, mert az adóalap esetükben a bruttó bevétel. Azaz: minél nagyobb része ennek áfa, annál nagyobb részben az áfa adja az általuk befizetendő adót is - tavaly év végéig az evás vállalkozások a nettó számlaérték feletti nyereséget könyvelhettek el, "automatikus áfa-visszatérítésre" voltak jogosultak.