Natália
-3 °C
7 °C

Agrárbiztosítás: az EU is besegít?

2005.07.07. 07:46
A kormány által létrehozandó nemzeti agrárbiztosítási alaphoz és új kárenyhítési rendszerhez hasonló intézményi megoldásban gondolkozik az Európai Bizottság is. Ismét lehetővé válhatna tehát az uniós csatlakozással Magyarországon leállított közvetlen biztosítási díjátvállalás a termelőktől. A biztosítási díj támogatásának alternatívájaként Brüsszel vizsgálná a nemzeti viszontbiztosítási rendszerek támogatását, így az újonnan felálló magyar agrárbiztosítási alap is európai forráshoz jutna.

A kormány létrehozza a nemzeti agrárbiztosítási alapot, és új kárenyhítási rendszert dolgoz ki, ami a termelők és az állam közös, egyenlő mértékű kockázat- és tehervállalásán alapul - jelentette ki kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Hasonló intézményi megoldásban gondolkozik az Európai Bizottság is, amely tavasszal állította össze a mezőgazdasági kockázat- és válságkezelésről szóló javaslatát. Az Európa Tanács elé került dokumentum három opciót fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan lehet a közösségi vagy tagállami intézkedéseket részben vagy egészben helyettesíteni. Egyrészt ismét lehetővé válhatna az uniós csatlakozással Magyarországon leállított közvetlen biztosítási díjátvállalás a termelőktől.

Rendelet- és törvénymódosítások kellenek

A 100 lépés keretében végrehajtandó állattenyésztés-fejlesztés töbek között új FVM-rendelet kiadását, az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló rendelet és a termőföldről szóló törvény módosítását tenné szükségessé, míg a földhasználat ésszerűsítéséhez új hitelkamat-támogatási rendelet kell. Az agrártermékek piacra jutásának javítása öt már meglévő rendelet, két törvény módosítását és például a hatósági ellenőrzés koordinálásával kapcsolatban egy új jogszabály kidolgozását vonná maga után. A szaktanácsadási rendszer korszerűsítésének legfőbb feladata a regionális központokkal kötendő megbízási szerződések megszületése lenne. A szövetkezeti üzletrész programhoz és a termelésbiztonság javításához új törvényre van szükség, előbbihez a pályázat meghirdetése, utóbbihoz a 84/2003. (VII. 22.) FVM-rendelet módosítása is kell - tudta meg a Napi Gazdaság.

A természeti katasztrófák vagy járványok által okozott bevételkiesésre kötött biztosításoknál az állam korábban 30 százalékot vállalt át a díjból, ami elég volt ahhoz, hogy 2003-ra 20 milliárd forintos agrárbiztosítási piac alakuljon ki. E lehetőség megszűntével szakértői becslések szerint már 2004-ben harmadára eshetett vissza a biztosításállomány. Most a bizottság legfeljebb 50 százalékos díjátvállalásról szóló tervezetet fogalmazott meg.

A biztosítási díj támogatásának alternatívájaként Brüsszel vizsgálná a nemzeti viszontbiztosítási rendszerek támogatását, így az újonnan felálló magyar agrárbiztosítási alap is európai forráshoz juthatna. A koncepció szerint a magán-biztosítótársaságok közötti együttbiztosítási megállapodások kiegészítéseképpen a kormányok felajánlhatnának teljes viszontbiztosítást csökkentett díjért, a szükséges viszontbiztosítás egy részét térítésmentesen, illetve veszteségkorlátozó megbízásokon keresztül maguk is partnerek lehetnének a viszontbiztosításban.

Egy másik új opciót jelenthet a mezőgazdasági ágazatban működő befektetési alapok támogatása. Egy harmadik változatban pedig nem agrárágazatonként, hanem általában a mezőgazdasági szektorra értelmezné az EU a jövedelemválságok elkerülésére szolgáló támogatásokat. Ez utóbbi verzió javíthatná az ágazatok közötti egyensúlyt és egyszerűbbé tenné a támogatási rendszert.