Nem lesz agrártámogatás az EU-ban?

Tony Blair brit miniszterelnök egyik fő feladatának a teljes EU-büdzsé mintegy 40 százalékát lekötő közös mezőgazdasági politika (KAP) reformját tekinti. Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa fenntartásainak is hangot adott, de leszögezte: az unió fel akarja számolni az exporttámogatásokat, és elvárja, hogy az USA-ban is tettek kövessék Bush javaslatát.

Magyarországon egyelőre nem lesz ilyen

A KAP-ot az EU tagjai alakítják majd, elsősorban az európai tagországok érdekeire tekintettel - mondta ennek kapcsán tegnap a Kossuth Rádióban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint az európai együttműködésnek tartós része lesz a közös agrárpolitika; eközben az a kérdés mindig fölvethető, hogy kell-e változtatni valamilyen irányban.

Gyurcsány úgy vélte: belátható ideig nem történik meg, hogy az európai országok - köztük Magyarország - közös költségvetésükből a mezőgazdaságot ne támogatnák. Nem véletlen ez az álláspont: a magyar termelőknek nem jönne túl jól, ha a csatlakozási tárgyalásokon nagy nehezen megszerzett "sült galamb" kirepülne a nyitott ablakon. Jobb hazai gazdaságokban támogatás nélkül is nyereséges a gabonatermelés, a még csak az első évben járó töredék szubvenciónak, vagyis a hektáronkénti több mint 70 hektáros uniós támogatásnak, illetve a szubvenció nemzeti kiegészítésének tehát minden fillérje a profitot gyarapítja.

Nálunk több a gabona

Magyarországon ráadásul a gabonatermesztés aránya csaknem duplája az uniósnak: 60 százalék körüli a 4,7 millió hektáros szántóterületen, ami jóval nagyobb, mint az EU 28 százaléka, 130 millió hektár szántóföldre vetítve - az EU agrártámogatásainak csaknem felét pedig a szántóföldi szektor hasítja ki.

A magyar mezőgazdaságnak már az első uniós év után jelentős, majdnem 300 milliárd forint támogatás járt: a régebbi tagországok farmereinek támogatásához képest 25 százalékos uniós közvetlen támogatások (SAPS) a nemzeti kiegészítéssel (TOP UP) együtt 160-170 milliárd forintot tettek ki, a vidékfejlesztési támogatások, illetve a SAPARD a nemzeti támogatásokkal együtt pedig csaknem 100 milliárdot. A SAPS aránya az idén 25 százalékról 30 százalékra növekszik, s a következő években is emelkedik majd, az uniós szint eléréséig: ezt a csatlakozási megállapodás alapján 9, nemzeti segítséggel is legalább hat évre tervezhették a magyar gazdálkodók.

Uniós szakértők jó ideje hangoztatják, hogy az agrártámogatásokat le kellene faragni. Ha ez a folyamat elkezdődik, mire a magyar gazdálkodók megkapnák a teljes uniós támogatást, az akár meg is szűnhetne. Mivel a világpiacon a támogatások versenye folyik, azok leépülésével csak a hatékonyság, a versenyképesség javítása jelenthetne egérutat a magyarországi gazdálkodóknak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!