Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Gyanús a kincstári optimizmus

2004.01.07. 08:54
Kapcsolódó cikkek (1)
Az elemzők többsége a 2003-as büdzsé deficitjének elkendőzött növekedésétől tart. Idén a tervezettnél magasabb infláció és az adósságmenedzsmentben alkalmazott egyszeri változtatások hozhatnak többletforrásokat.
Ma végre lehull a lepel a 2003-as államháztartási hiány alakulásáról. A Pénzügyminisztérium legutolsó, decemberi becslése az év egészére 975 milliárd forintos hiánnyal számolt, ami GDP-arányosan 5,2 százalékot jelent. Ehhez az szükséges, hogy a december hónapot legalább 150 milliárdos többlettel abszolválja a büdzsé.

A piac azonban meglehetősen szkeptikus a kincstár optimizmusát illetően, hiszen a tárca még a nyáron is azt hangoztatta, hogy a kismama-kifizetések és a magasabb kamatok ellenére is "belefér" a 4,5 százalékos keretbe. E mögött többen azt a taktikát sejtik, hogy a tárca igyekezett szigorúbb arcát mutatni a politikai oldalnak, hogy így a zárszámadási, majd a költségvetési vitában minél jobban keresztülvigye akaratát.

Nagyobb hiányra számítanak

Ezt azonban a piaci szereplők a PM bizonytalan, sőt rossz kommunikációjaként értékelték, és gyakorlatilag bizalmi válság lépett fel. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője is kitart az eredeti, januári 5,4 százalékos előrejelzése mellett. Fórián-Szabó Gergely, a CA-IB elemzője szerint az önkormányzatokkal együtt "elérhető" az 5,5 százalék is. Az államháztartás hiányát Barcza György, az ING elemzője 1000 milliárd forintra várja, míg az önkormányzatok ötvenmilliárdos többletet produkálhatnak.

A JP Morgan 1020 milliárd forintos áht-hiányt vár 2003 egészére. Az ESA 95 szerinti egyenleg azonban a GDP 5,8-6,0 százalékára rúghat - mondta a Napi Gazdaságnak Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni elemzője. Erre az esztendőre a piac ismét a kormány által 3,8 százalékra tervezettnél magasabb hiányt vár: a Reuters konszenzusa 4,3 százalékos GDP-arányos hiányt hozott ki.

Az egyes prognózisok között nagyok az eltérések, a fiskális szigor hitelességébe vetett hittől függően. Fórián-Szabó szerint a tervezettől elmaradó GDP-növekedés miatt kieső bevételeket bőségesen kompenzálhatják az infláció meglódulásából - az éves átlag elérheti a 7,5 százalékot - származó többletbevételek. Barcza ezzel szemben úgy értékeli, hogy a magasabb infláció miatt az áthúzódó tételek között megnőnek a jóléti kiadások is. Véleménye szerint a nagyobb devizaadósság és a csökkentett diszkontkincstárjegy-kibocsátás azt is jelenti, hogy a kamatkiadást áttolják 2005-re, így nem kell kamatot fizetni arra a három és hat hónapos diszkontkincstárjegyre, amit kibocsátottak volna 2003-ban, míg a helyette kibocsátott eurókötvényre csak 2005-ben lesz esedékes az éves kamat. Mindez csökkenti a kamatkiadásokat.