Az idén a fogyasztói infláció 3-4 százalék között mozgott, míg a maginfláció az elmúlt hónapokban 2 százalék alatti szinten stabilizálódott. A kettő különbségét elsősorban az olaj és a nyersélelmiszer termékek árnövekedése okozza. A Monetáris Tanács szerint az alacsony maginflációs mutatókat olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny, illetve a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat.
Ezek a hatások ugyan nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, de a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés és a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban.
A jegybank szerint a hosszabb távú makrogazdasági kilátások még mindig bizonytalanok. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem fenntartható. Az egyensúlyi kockázatok csökkenésének alapfeltétele egy olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államigazgatás költsége. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövidtávú adócsökkentést.
A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a Monetáris Tanács a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
